A szervizekbõl származó adatok szerint a kavicsfelverõdések okozta sérülések 70 százalékát szélvédõcserével orvosolják, és csupán az esetek 30 százalékában kerül sor a jóval kevesebb költséggel járó javításra. Bár az esetek 70 százalékában a szélvédõ javítható volna, gyakran a javítási technológia birtokában nem lévõ szervizek beszélik rá az ügyfeleket a költséges és a szélvédõ gyári rögzítésének megbontásával járó cserére. Ami nem csupán anyagi, de környezetvédelmi szempontból sem lényegtelen különbség: míg 40 javítás hulladéka a tenyerükben is elfér, addig 40 szélvédõcsere hulladéka egy teherautó billencsét is megtölti.

Fõként a téli idõszakban fontos a sérülés mielõbbi kezelése. Ilyenkor ugyanis a hõmérsékletkülönbség által keltett anyagfeszültség az esetek zömében a sérülésnél a szélvédõ berepedését okozhatja. Különösen a szélvédõ alsó részében, a fûtési zónához közel keletkezett repedések jelentenek fokozott veszélyt. Egy a Belron által közölt teszt során -5°C alatt a sérülések 70, míg -10°C alatt 81 százaléka repedt meg azon a részen, ahol a meleg levegõt a szélvédõre fújta az autó klímaberendezése.

A szélvédõkár egyre gyakoribb jelenség, ami a kedvezõtlen útviszonyok mellett többek között annak is köszönhetõ, hogy a technológia fejlõdésével 10 év alatt átlagosan mintegy 10 százalékkal vékonyodnak az autóüvegek, miközben az elmúlt két évtized során a formatervezési tendenciák miatt az autók üvegfelülete átlagosan 20 százalékkal növekedett. Az üvegfelület növekedésével párhuzamosan pedig nõtt annak terhelése is: ma a karosszéria merevségének 30 százalékát a szélvédõ biztosítja. Így aztán nem meglepõ, hogy repedés az oka az összes szélvédõcsere 59 százalékának, és csupán 41 százalékban a kavicsfelverõdés okozta sérülés a probléma forrása.

Nem csupán a késõbbi nagyobb javítási költség elkerülése miatt kell a szélvédõ megfelelõ állapotára fokozottan ügyelni, hanem alapvetõ biztonságunk érdekében is hiszen a sérült, vagy nem megfelelõen beragasztott szélvédõ akár katasztrófához is vezethet egy esetleges baleset kapcsán.

„A kõfelverõdés által okozott szélvédõkárok rendezése is igen bonyolult a kötelezõ biztosításra, mivel a károkozás általában nehezen bizonyítható – hívja fel a figyelmet Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója. – A legjobb védelem ilyen esetekben a casco biztosítás. Célszerû a cseréhez vagy javításhoz olyan szolgáltatót választani, amely a biztosítóval olyan szerzõdést kötött, melynek értelmében az ügyfélnek az ilyenkor szokásos 10 vagy 20 százalékos önrészt sem kell kifizetnie, és a kár a bónuszbesorolást sem változtatja.”