A biztosítási fedezet meghatározása elsõsorban függ az adott épület, vagyontárgy építõanyagának, szerkezetének kialakításától, típusától, földrajzi helyzetétõl, illetve méretétõl. Az épület típus szerkezeti, technikai paraméterei alapján a tulajdonos által megadott adatok figyelembe vételével a biztosítótársaságok kalkulálnak egy, az adott épületre, kialakítására, méretére jellemzõ négyzetméter árat, ami segítségül szolgál a biztosítási díj összegének meghatározásában.
„Ez a gyakorlat szinte tökéletesen jól mûködik, így jellemzõen a kárbejelentés esetén a kár kifizetése is igen gördülékeny ütemben történik. Az elsõ probléma azonban akkor jelentkezik, amikor értékbeli különbség mutatkozik és a biztosítási szerzõdésben rögzített adatok alapján kisebb értékûek a vagyontárgyak, mint a kárbejelentés során regisztrált érték. Ez sajnos alulbiztosításnak minõsül, mellyel a biztosított nem azt a kártérítési összeget fogja kapni, amire számít.”- mondta Halmos Gyula, a Groupama Garancia Biztosító Szolgáltatási Centrumának fõosztályvezetõje.
Vegyünk egy szemléletes példát: Ha az ügyfél megköti a biztosítását a házára, majd az évek során ráépít egy plusz emeletet, vagy olyan mértékû felújítást végez rajta, amire meglévõ biztosítási fedezete már nem elég, akkor a biztosító csak a korábban rögzített értékek alapján tudja meghatározni a kárkifizetés összegét. Ez sajnos egyaránt problémát jelent a biztosítónak és a biztosítottnak is.
A biztosító a fedezetet ugyanis nem annak alapján határozza meg, hogy mi a vételi, vagy éppen eladási ára az ingatlannak. Azt veszi alapul, hogy mekkora az az összeg, amibõl a kárbejelentés idõpontjában fel lehetne építeni az adott ingatlant, ezt úgy nevezik, hogy utánpótlási érték.
A Groupama Garancia Biztosító azt tanácsolja a tulajdonosoknak, hogy a biztosítás megkötésekor mindig legyenek nagyon precízek, azaz pontos és valós adatok alapján kössék meg lakásbiztosításukat!
Mikor érdemes felülvizsgáltatni biztosításunkat?
- Fõként abban az esetben, ha a biztosításunk túlságosan régi. A Groupama Garancia szakértõje szerint náluk szerencsére nem jellemzõ, mivel nagyon ügyelnek rá, hogy ügyfeleik megfelelõ mértékben frissítsék lakásbiztosításukat, de elképzelhetõ, hogy a piacon találkozhatunk ezzel a problémával. Egy régi típusú szerzõdés sajnos több szempontból is nagyon veszélyes. Legfõképp azért, mert egy kilencvenes években kötött biztosítás kötvényében szereplõ fedezet valószínûleg még nem olyan kiterjedt, mint a mai szerzõdésekben lévõk. Hogy egy példát is említsünk: egy csõtörés esetén egy új típusú szerzõdéssel, sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, míg egy régi típusú szerzõdésben a téríthetõ szerkezetek, anyagok pótlásának elszámolhatósága korlátozottabb.
- Amennyiben a lakásunkba vásárolt termékek érezhetõen növelik az ingatlanunk illetve ingóságaink értékét. „Ha lakásunkat teljes mértékben felújítjuk: a bútorokat, nyílászárókat, padlóburkolatot kicseréljük, esetleg jelentõsebb mértékben vagyontárgyakkal, elektronikai eszközökkel bõvítjük, vagyontárgyaink értékében minõségi ugrás keletkezik. Hogy egy betörés, vagy lakáskár ne okozzon felesleges izgalmakat és nagymértékû anyagi kiadásokat, feltétlenül érdemes idõben megújítani a lakásbiztosítást is. Pár száz forintos díjkülönbség mellett milliós károktól kímélhetjük meg magunkat.”- mondta a Groupama Garancia Biztosító szakértõje.
Természetesen nem kell minden egyes tárgy után újrakötnünk biztosításunkat, azonban vannak olyan összeghatárok és tételek, amik esetében mégis ajánlott. Az ékszerek például értékõrzõ ingóságnak számítanak, melyeket az eredeti szerzõdés kötésekor esetleg nem szerepeltettek, de évi pár száz forintért a jelenlegi szerzõdésekbe nagyon egyszerûen bevonhatók.
Amit a biztosítótárság szakértõje szerint mindig fontos szem elõtt tartanunk, hogy ha több százezer forint értékû lakberendezési tárgyakkal, felújítással magasabb szintre emeljük a vagyontárgyaink értékét, vagy ha bõvítjük az épület méretét, mindig érdemes az épület-, illetve ingóságbiztosítási fedezetet bõvítenünk és ezáltal frissítenünk lakásbiztosításunkat is.