A magyar bankrendszer egészséges szerkezetű mérleggel és megfelelő tőke- és likviditási tartalékokkal néz szembe a koronavírus-járvány miatt várható kihívásokkal. Az MNB stressztesztje alapján a bankok többsége még egy igen súlyos gazdasági pálya megvalósulása esetén sem szorulna tőkepótlásra. A vírus terjedésének reálgazdasági hatásai ugyanakkor a bankrendszer működésére és így a gazdasági szereplők finanszírozására is érdemi negatív hatást gyakorolnak – olvasható a jegybank stabilitási jelentésében.

A Magyar Nemzeti Bank évente kétszer, májusban és novemberben publikálja a Pénzügyi stabilitási jelentés című kiadványát. A mostani jelentés szerint a koronavírus terjedése váratlan és új típusú sokként érte a több szempontból sérülékeny világgazdaságot. A globális termelési láncba mélyen integrált Kínából kiinduló járvány előbb a termelési láncok megszakadását, azaz kínálati oldali sokkot eredményezett. A járvány terjedését követően az óvintézkedésként bevezetett hatósági korlátozások hatására a fogyasztói viselkedés drasztikusan megváltozott, a kereslet számos ágazatban (kiemelten a turizmushoz, vendéglátáshoz, szabadidőhöz és kereskedelemhez kapcsolódó vállalatoknál) összeomlott. A negatív gazdasági hatások ellensúlyozása érdekében számos országban rendkívül nagy volumenű fiskális és monetáris intézkedéseket jelentettek be. A világgazdaság növekedési üteme jelentősen visszaeshet 2020-ban, míg az azt követő fellendülés mértéke és gyorsasága – a járvány lefutásán túl – érdemben függ a bejelentett állami programok hatékonyságától, valamint a pénzügyi rendszer finanszírozási képességétől.

Erős a hazai pénzügyi rendszer

A hazai bankrendszer mérlege rendkívül sokat erősödött az elmúlt években. A likviditási tartalékok bőségesek, a tőkehelyzet pedig robusztus az elmúlt évek nyereséges működése, valamint a makroprudenciális tőkepufferek felépítése miatt. A hitelezésből fakadó kockázatokat a hitelállomány egészségesebb szerkezete, valamint az eladósodottság alacsony szintje mérsékli. A lakossági hitelezésben a 2015-ben bevezetett adósságfék-szabályok következtében már nem jellemző a túlzott eladósodottság. A lakossági devizahitelek forintosításának köszönhetően a lakossági hitelállomány többé nem érzékeny a forint árfolyamának változására, és 2019 végére az éven túl rögzített kamatozású hitelek aránya is 50 százalék fölé emelkedett a jelzáloghitel-állományban. A vállalati hitelállományban jelentősen csökkent a projekthitelek részesedése. A nemteljesítő hitelek aránya mind a háztartási, mind a vállalati szegmensben a 2008 előtti szinteken tartózkodik. A hazai bankok tehát az elmúlt években – az állami intézkedések és a jegybank támogatásával – leküzdötték az előző válság örökségeit, és felkészültek egy, a jelenlegihez hasonló sokk hatásainak kivédésére.

A banki hitelállomány mintegy harmada tekinthető sérülékenynek

A hitelintézeteket leginkább a járvány terjedésének különösen kitett ágazatok hitelei felől érhetik kihívások. Az árbevételük jelentős részét elvesztő vállalatok számára problémát okozhat az adósságszolgálat teljesítése. Az érintett vállalatok alkalmazkodásuk közben a költségek csökkentése érdekében elbocsátásokba kezdhetnek, így a munkanélküliség emelkedésével párhuzamosan, az ezekben az ágazatokban foglalkoztatott adósoknak is rövid időn belül gondot okozhat adósságaik törlesztése. Az MNB a vállalati szegmensben a 615 szakágazatból 104-et, a háztartási szegmensben pedig 485 foglalkozásból 166-ot azonosított sérülékenyként. Utóbbiak közé tartozik a feldolgozóipar, a turizmus-vendéglátás és az építőipar.

A jegybank becslései szerint a leginkább sérülékeny vállalati állomány (7-800 milliárd forint) a teljes állomány 9 százalékát teszi ki. A teljes sérülékeny állomány aránya 32 százalék a teljes vállalati hitelállományon belül. A sérülékeny kitettség mintegy fele, a teljes vállalati hitelállomány mintegy 16 százaléka kiemelten kockázatosnak tekinthető eladósodottsága és likviditási helyzete alapján.

Érdemben mérséklődhet az új hitelkibocsátás volumene

Az elkövetkező hónapokban a nagyfokú bizonytalanság miatt mind a hitelkereslet, mind a hitelkínálat jelentős visszaesésére számít az MNB. A vállalatok esetében a beruházási hitelek iránti kereslet érdemben mérséklődhet, ugyanakkor növekedhet a rövid lejáratú hitelek iránti igény. A háztartások esetében a bizonytalanabbá váló munkaerőpiaci helyzet és a személyes interakciók visszaszorulása okozhat csökkenést a hitelkeresletben. A bankok kockázati étvágya a gazdasági kilátások romlása miatt mindkét hitelszegmensben mérséklődhet, ami visszaveti a hitelkínálatot. A jelentős banki tartalékok rendelkezésre állása miatt azonban a 2008 és 2014 közöttihez hasonló tartós hitelállomány-csökkenésre a gazdasági növekedés mélyebb visszaesése esetén sem számítunk.

A bankrendszer profitabilitása érdemben csökkenhet 2020-ban

A Pénzügyi stabilitási jelentés kiadvány minden megjelenés alkalmával bemutatja, hogy a bankrendszer hogyan viselné egy nagyon kedvezőtlen stresszforgatókönyv hatásait. E jelentésben – a reálgazdasági és pénzügyi előrejelzések nagyfokú bizonytalanságát figyelembe véve – két stresszpálya hatásait is megbecsültük. Eredményeink alapján a járvány ugyan jelentős hatással lesz a bankrendszer profitabilitására, de a hazai bankok többsége még egy súlyosabb stresszpálya bekövetkezte esetén sem szorul tőkepótlásra.

A Kormány március 18-án az MNB javaslatával összhangban arról döntött, hogy a vállalatok és háztartások hiteltörlesztése átmenetileg – 2020 végéig – felfüggesztésre kerül. Az intézkedés jelentős mértékben enyhíti a hitellel rendelkező gazdasági szereplők likviditási feszültségeit, és hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaságban kialakult termelési láncok, valamint a kialakult munkafolyamatok ne szakadjanak meg a tömeges vállalati csődök és elbocsátások következtében. Az intézkedés hatására annak teljes igénybevétele esetén a háztartások és vállalatok mintegy 3600 milliárd forint törlesztési teher alól mentesülhetnek. A jegybank számos eszközzel támogatja a bankrendszer likviditásának fenntartását is, így az egyes bankok likviditási szükséglete az elkövetkező hónapokban is teljes mértékben biztosított.

A jegybank a bankok hitelezési képességét a rendelkezésre álló tőkepufferek felszabadításával is támogatja azzal, hogy átmenetileg eltekint a tőkefenntartási puffer, a rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) és az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (O-SII), valamint a Pillér II-es tőkeajánlás (P2G) betartásától. Az állami hitelprogramok támogatásával a hitelállomány növekedési üteme pozitív tartományban maradhat.

Az MNB kérdőíves vállalati felmérése szerint a 2020-ban hitelből beruházást tervezők kétharmada elhalasztja beruházását, vagy kisebb összegben valósítja meg azt. A válaszadók 40 százaléka negyedéven belül tervez hitelt felvenni a bérek átmeneti finanszírozására. Az MNB előrejelzése szerint 2020-ban a vállalati hitelállomány 6-10 százalékkal, a háztartási hitelek 5-8 százalékkal növekedhetnek.

Ingatlanpiac – Jelentős mérséklődés

Április első két hetében Budapesten 78, vidéken pedig 68 százalékkal kevesebb adásvétel valósult meg, mint egy évvel korábban. Április egészében éves alapon 58 azázalékkal zsugorodott az adásvételek száma. Eközben az árakban is megjelent a csökkenés: április hónapban országos átlagban 3,4, a fővárosban pedig 2,7 százalékkal mérséklődött a lakáspiaci közvetítők adatain számolt lakásárindex az előző hónaphoz képest.