A globális éghajlat folyamatos változása nyomán a szélsõségesebb idõjárási eseményekhez kapcsolódó károk értéke is emelkedik – közölte a Világbank az ENSZ varsói éghajlat-változási tárgyalásain.

A katasztrófák költségei az elmúlt harminc évben közel 4 ezer milliárd dollárra rúgtak, melynek mintegy kétharmada szélsõséges viharkárokhoz, áradásokhoz, szárazsághoz kapcsolódott, és több mint 2,5 millió ember életébe került.

A Világbank elnöke, Jim Yong Kim szerint minden idõk legerõsebb Haiyan tájfunja, amely a Fülöp-szigeteken söpört végig, rávilágított, hogy az éghajlatváltozás milyen mértékben képes fokozni az szélsõséges idõjárási események súlyosságát.

A Világbank jelentése az elvesztett életek, munkahelyek költségeire is tartalmaz becsléseket, a vagyoni és infrastrukturális károk költségei mellett. Ezek szerint az 1980-as években a katasztrófák költségei évente 50 milliárd dollárt tettek ki, amely az elmúlt évtizedre négyszeresére, évi 200 milliárd dollárra emelkedett.

Az idõjáráshoz kapcsolódó események gazdasági hatásai különösen magasak a gyorsan növekvõ, közepes jövedelmû országokban, egyre nagyobb anyagi kitettségük folytán – állítja a jelentés. Ezekben az országokban a katasztrófák átlagos hatása 2001 és 2006 között a GDP egy százalékára rúgott, amely tízszerese a magas jövedelmû országok átlagának. Minél lejjebb haladunk az országok között a jövedelmi létrán, a GDP százalékában mérve annál súlyosabb károkat okoztak az idõjárási katasztrófák.

A 2010-es, Saint Lucia szigetére lecsapó Tomas hurrikán az ország GDP-jének 43 százalékát kitevõ károkat okozott. A Szomáli-félszigeten 2008-2011 között pusztító aszály, amely a csúcson 13,3 millió embert hagyott elégséges élelem nélkül, egyedül Kenyában 12,1 milliárd dollárnyi kárt okozott becslések szerint.

A Világbank szerint tehát nagyobb segítséget kell nyújtani a veszélyezettet országoknak, hogy fel tudjanak készülni az idõjárási katasztrófákra. A katasztrófa-ellenálló épület- és infrastruktúratervezés és a korai figyelmeztetõ rendszerek kiépítése ugyan meglehetõsen költséges, azonban számtalan élet menthetõ meg általuk, és jellemzõen 4-36-szorosan megtérülnek az évek során – állítja a jelentés.

India észak-keleti részén található Orisza államra és a dél-kelet indiai Ándhra Pradesre idén lecsapó Phailin ciklon mindössze 40 halálos áldozatot követelt az évek óta folyó katasztrófa-megelõzési és felkészülési gyakorlatnak köszönhetõen. Egy hasonló esemény nyomán, 1999-ben még 10 ezer ember vesztett életét – állítja a Világbank.

Bár egyelõre egyetlen idõjárási esemény sem magyarázható teljes bizonyossággal az éghajlatváltozással, a tudósók már régóta figyelmeztetnek az egyre extrémebb árvizek, hõség, ciklonok és egyéb, a bolygó felmelegedésével járó hatások megjelenésére.