A vezetõi felelõsséget eddig is kockázatként kezelték a társaságok, de a jogszabály eddig védte az üzleti szereplõket: a Gazdasági Társaságokról szóló törvény (ezt helyettesíti az új PTK) szerint a harmadik félnek okozott károkért a vállalat volt köteles helyt állni. Ez változik meg 2014 márciusától: szakértõk szerint új szabályozás bizonyos szempontból paradigmaváltást jelent. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ugyanis egy vállalkozás vezetõi fõszabályként közvetett, ugynevezett "mögöttes felelõsséget" viselnek. Ez annyit jelent, hogy ma a cégek jogi személyként, a cég vagyonának terhére vállalják a felelõsséget a képviseletükben eljáró vezetõ tisztségviselõk mûködéséért. Ha egy vezetõ hibázik, legfeljebb a társaság felé tartozik elszámolással.

Az új szabályozás értelmében azonban a cég és vezetõ tisztségviselõi egyetemleges felelõsséggel tartoznak az általuk szerzõdésen kívül okozott károkért. Az egyetemleges felelõsség azt jelenti, hogy amennyiben egy jogellenes vezetõi magatartás következtében kár ér valakit, és e károsult kártérítési pert indít, azt jövõ márciustól a vállalat és annak vezetõ tisztviselõi ellen egy sorban, azok együttes vagyonának terhére teheti meg. Bírósági marasztaló ítélet esetén a megítélt kárigény behajtható lesz a vállalat és a vezetõ tisztségviselõ vagyonából is.

Cégek, egyesületek, alapítványok is

Az új PTK jogi személyekrõl beszél a felelõsség kapcsán, ami azt jelenti, hogy a gazdasági társaságok mellett minden egyéb szervezet - egyesület, alapítvány, szövetkezet - vezetõi is hasonló módon, egyetemlegesen fognak felelni az esetleges károkért, mintha gazdasági társaságok vezetõi lennének. Ezt eddig nem kezelte egyértelmûen a jogszabály, mostantól azonban egyértelmû lesz.

Hangsúlyozni kell, hogy a bevezetésre kerülõ egyetemleges felelõsség kizárólag a vezetõ által szerzõdésen kívül okozott károkért áll fenn. Az új jogszabály tehát nem teszi felelõssé a vezetõt a cég által okozott károkért (pl. üzemi balesetbõl eredõ kártérítési igényekért) és nem felelõs a vezetõ a szerzõdésszegéssel okozott károkért sem (pl. késedelmes, vagy hibás teljesítésért). A vonatkozó bírói gyakorlat kialakulásáig azonban bizonytalanságot okozhat, hogy egy adott károkozó magatartás a társaságnak, vagy a társaság vezetõjének tudható be.

“A jogalkotót feltehetõen az a szándék vezette az új szabályozás megalkotásakor, hogy megszüntesse az itthon "üzemszerûen" alkalmazott kiskaput, amelyek keretében a vezetõ tisztségviselõk a jogi személyiséggel rendelkezõ cég mögé bújva mentesülhettek a felelõsség alól” – mondta Cselédi Zsolt, az Oppenheim Ügyvédi Iroda vezetõ partnere.

A jogi szakértõ szerint nehéz elõre látni az új szabályozás összes lehetséges következményét. A jövõben azonban várható, hogy több - erre a jogszabályra hivatkozó - per indul. Szintén reális forgatókönyvnek tûnik, hogy cégvezetõk a jövõben sokkal jobban igyekeznek majd "levédeni" magukat, s alaposabb dokumentációval csökkentik a felmerülõ kockázatokat. Egy-egy felsõvezetõi pozíció elvállalása elõtt az ügyvezetõ, vezérigazgató a társaságtól, illetve annak tulajdonosaitól kérhet majd garanciákat. Ilyen garancia lehet a pénzügyi védelem, vagy vezetõi felelõsségbiztosítás, ami az esetleges károsultaknak megítélt kártérítési összeget hivatott fedezni.

Miközben Magyarországon a vállalkozások jelentõs része mikrovállalkozás, kényszervállalkozás, van körülbelül 100 ezer vállalat, melyeknek releváns lehet a vezetõk felelõsségének biztosítása. Durva becslés szerint közülük mindössze 4-500 cégnek (0,5%) van ilyen biztosítása.

Megélénkült a kereslet a vezetõk biztosítása iránt

“Az új PTK életbelépésének közeledtével határozottan megélénkült az érdeklõdés a cégek részérõl. Sokan komolyan fontolóra veszik, hogy kötnek vezetõi felelõsségbiztosítást” – mondta Alföldi Péter, az AIG Az AIG szakértõje szerint jelentõs növekedés várható a piacon - akár megnégyszerezõdhet a mai pár százas kötvényszám. Az AIG által nyújtott vezetõi felelõsségbiztosítás már most is fedezetet nyújt a változásokra. Fontos, hogy a vezetõi felelõsségbiztosítás nemcsak a vezetõt védi, hanem a társaságot is. Így egy-egy jogi eljárás kezdetekor már a jogi védelem, ügyvédi költség díját is fedezi a biztosítás.

Várható, hogy mostantól új vezetõk arra fogják kérni a munkáltató céget, hogy ha a vezetõnek fizetési kötelezettsége keletkezik harmadik fél felé, a cég vállaljon erre kötelezettséget. Nyugat Európában ez az eljárás sztenderd, napi gyakorlat, sõt, magyar vállalatok külföldi érdekeltségeit vezetõk körében is ismert. Minden ország eltérõen kezeli a vezetõi felelõsséget, valahol enyhébb, valahol szigorúbb megítélés szerint ítélkezik a jogszabály.