Két éve folyamatosan nõ a tartós befektetési szerzõdések népszerûsége, s idén minden korábbinál több szerzõdés születhet az év végéig tartó adóoptimalizálási idõszakban. Miközben ugyanis a számlához kapcsolódó adókedvezmények a konstrukció 2010-es indulása óta változatlanok (a számlán tartott befektetések hozamát 3 év után továbbra is csak 10 százalék, 5 év után pedig 0 százalékos adó terheli), addig az egyéb feltételek egyre kedvezõbbé váltak. 2012 óta már nemcsak forintban, hanem akár dollárban vagy euróban is tarthatóak a befektetések a TBSZ-számlákon, amelyeket az Országgyûlés minapi törvénymódosítása nyomán jövõre már szabadon át is lehet vinni az egyik szolgáltatótól a másikhoz.

„A mobilitás biztosítása újabb lökést adhat a tartós befektetési számlák nyitásának, s számítani lehet arra, hogy az értékpapírszámlaként nyitott TBSZ-számlák oda áramlanak majd, ahol az ügyfél számára a legvonzóbbak a számlavezetési és tranzakciós díjak” – hangsúlyozta Tordai Péter, a KBC Securities lakossági üzletágért felelõs vezérigazgató-helyettese. Az alacsony kamatkörnyezetben ugyanis nem mindegy, hogy milyen áron kerül egy adott értékpapír a számlára, mennyit visz el a hozamból a vételi és eladási jutalék. A tartós befektetési számlák sikerét mutatja egyébként, hogy idén az elsõ tíz hónapban már csaknem háromszor annyi TBSZ-számlát nyitottak, mint egy évvel korábban, sõt a 2013-ban az újonnan nyitott TBSZ-számlák száma már meghaladja a normál értékpapírszámlák számát a KBC Securitiesnél. Ezt többek között azzal magyarázta Tordai Péter, hogy a konstrukciót megismerõ kisbefektetõk döntõ többsége folyamatosan élni kíván az adóoptimalizálás lehetõségével. Mivel a számlákon a felhalmozási idõszak az év végével véget ér a TBSZ-szabályozás alapján, így aki további megtakarítást helyezne el vagy fektetne be kedvezményesen, annak a következõ évben egy újabb számlát kell nyitnia. Az év végéhez közeledve tovább élénkülésre lehet számítani, a számlák 60-65 százalékát ugyanis a negyedik negyedévben nyitják meg.

A KBC Securities szerint egyre többen ismerik fel, hogy a TBSZ-számla nyitása csak elõnnyel jár, hiszen a szerzõdés felbontása esetén semmilyen büntetõ szankcióval nem kell számolni. Így ha valakinek idõközben - például anyagi helyzetének megváltozása miatt - mégis fel kell törnie a befektetését, úgy jár, mintha egy normál értékpapírszámlát nyitott volna. A számlafelmondások aránya egyébként a KBC Securities tapasztalata szerint az összes TBSZ-hez viszonyítva meredeken csökken, idén kevesebb, mint 5 százalékánál következett csak be.

A TBSZ-számlákon tarható gazdag eszközválaszték, a befektetések tetszés szerinti átrendezésének lehetõsége már a kisebb megtakarítással rendelkezõk figyelmét is ráirányítja a konstrukcióra, amelynek ötéves befektetési idõtávja ráadásul több tõzsdei részvény esetében is testreszabottnak mondható. Az európai piacokon példáu leginkább azokat a nagyvállalatokat érdemes keresni, amelyeket alaposan megtépázott a válság, ezért árfolyamuk és értékeltségük a mélybe zuhant, de mégis talpon maradtak, most pedig új stratégiával, átalakított szervezettel és sok esetben új menedzsmenttel igyekeznek ismét sikereket építeni az egyre javuló makrokörnyezetben. Ilyen társaság lehet például a francia kiskereskedelmi óriás, a Carrefour, vagy a szintén francia Alcatel-Lucent, de hasonló utat járt be az árfolyamát alig pár hónap alatt megduplázó Nokia is. Az európai telekommunikációs szolgáltatók között is érdemes hosszú távú, értékalapú befektetéseket keresgélni, különös tekintettel az egész iparág egyik legalacsonyabb értékeltsége mellett forgó Magyar Telekomra. A részvény körül ugyanis sorra tûnnek el a legfontosabb bizonytalansági tényezõk, amelyek eddig nyomás alatt tartották az árfolyamot.