Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index az európai egészségügyi rendszerek standard mérési rendszere; 35 ország egészségügyi rendszerét rangsorolja mintegy 48 mutató alapján. A fogyasztó számára kulcsfontosságú hat területet vizsgálja: betegjog és betegtájékoztatás, e-egészségügy, várólisták hossza, eredményességi mutatók, a szolgáltatások típusa és elérhetõsége, valamint a gyógyszerellátás. Az indexet állami statisztikák, a beteg véleménye és független felmérések alapján állítja össze alapítója, a brüsszeli székhelyû Health Consumer Powerhouse (HCP) kutatóközpont.

Az EHCI alapján felállított rangsort immár négy éve Hollandia vezeti, amely 870 pontot ért el az 1000-bõl. Hollandiát Dánia, Belgium és Németország követi a ranglistán, míg Románia, Portugália és Lettország szerezte a legalacsonyabb pontszámot.

Az idei EHCI eredményeit November 28-án mutatták be, Brüsszelben, ahol a HCP kutatási igazgatója, Arne Björnberg elmondta, hogy az EU sokat tanulhatna Hollandiától az egészségügy terén.

Hollandiában “káosz rendszer” uralkodik, vagyis a betegek igen nagyfokú szabadságot élveznek az egészségbiztosító kiválasztásától kezdve, az egészségügyi szolgáltató megválasztásáig. Hollandia és a többi ország között az a különbség, hogy elõbbiben ez a káosz menedzselt. Az egészségügyi döntések meghozatala során a páciens és az egészségügyi szakemberek között párbeszéd zajlik – tette hozzá Björnberg.

Björnberg azt is megjegyezte, hogy a pénzügyi válságtól függetlenül az európai egészségügy tovább javult.

“Van egy csomó olyan betegeket védõ szervezet, akik nem örülnek ennek a kijelentésnek, mert õk abból élnek meg, hogy mindenkinek azt mondják, hogy az egészségügy helyzete folyamatosan romlik, ezért több pénzre és több figyelemre van szükségük. A kezelések eredményei azonban javulnak” – mondta a kutatásvezetõ.

Az EHCI hozzáférhetõséget mérõ mutatóját ugyanakkor bírálatok érték a nyitórendezvényen, mondván, az csak a kezelésig tartó várakozási idõt méri, az anyagi korlátozások figyelembe vétele nélkül. Néhány európai országban, például Svédországban és Belgiumban a legszegényebbeket például eltántoríthatja a vizsgálatokra történõ bejelenetkezéstõl az, hogy minden egyes alkalommal elõre kell fizetniük az orvosoknak, és csak késõbb kapják meg biztosítójuktól ennek költségeit.

Kétsebességes rendszer

A 2013-as felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az egészségügyi szolgáltatások színvonala erõsen függ az ország helyzetétõl, így egy “kétsebességes” rendszer alakul ki, ahol a gazdag országokban a betegek érezhetõen job és minõségibb ellátásban részesülnek, mint a szegényebb országokban. Ez a szakadék pedig egyre szélesedik.

Az európai egészségügyi igen messze áll az egyenlõségtõl. Ez már az alapvetõ szolgáltatásoknál, mint a csecsemõk védõoltásainál is tetten érhetõ, nem beszélve az új rákgyógyszerek hozzáférhetõségérõl – mondta a ceremónián a litván egészségügyi miniszter, Vytenis Povilas.

A HPC aggodalmát fejezte ki az új kezelések és terápiák hozzáférhetõségével kapcsolatban is, mondván, a pénzügyi terhek nyomán egyre több országban mutatkozik késedelem a gyógyszerek és terápiák jóváhagyása és ezek megtérítése között.

Habár ez a taktika már a korábbi HCP indexekben is megmutatkozott, inkább csak a szegényebb országokra volt jellemzõ. Ma már azonban a gazdagabb országok is alkalmazzák, például Svédország és Svájc – mondta Björnberg.

Magyarország - hosszú még az új a jobb egészségügyi ellátáshoz

Magyarország, amely a maximális 1000 pontból 546 pontot ért el, a 28. helyet foglalja el az idei Európai Egészségügyi Fogyasztói Index szerint, amellyel fenntartja 2012. évi (577 ponttal elért) pozícióját.

Magyarország az európai egészségügy problémás gyermeke – jegyzi meg Dr. Arne Björnberg, a HCP elnöke és kutatási vezetõ. A késõ 1940-es évek óta államilag finanszírozott egészségügyi rendszerrel rendelkezõ országról lévén szó, figyelemre méltó, hogy sem a terv-, sem a piacgazdaság iránt elkötelezett kormányoknak nem sikerült az egészségügyi rendszer megreformálása a modern Európában elvárható eredményeket nyújtó szinten.

A legtöbb terület fejlesztésre szorul: a gyenge jogok és elégtelen tájékoztatás formájában megnyilvánuló betegek iránti ellenséges hozzáállás, a romló egészségügyi eredmények és a növekvõ egyenlõtlenség kockázata – figyelmeztet Dr. Björnberg. Sarkalatos pont a megelõzés javítása, valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás arányának csökkentése. Reményre ad okot ugyanakkor az antibiotikumok alacsony arányú használata, amely csökkenti a rezisztens fertõzések elõsegítésének kockázatát.

A biztosítás-alapú egészségügyi rendszerek jobban teljesítenek?

Úgy tûnik, hogy az EHCI rangsorban a biztosításból finanszírozott egészségügyi rendszerek (ún.„Bismarck-rendszerek”) egyre jobban teljesítenek az adóból finanszírozott rendszerekkel („Beveridge”) összehasonlítva. Találhatunk példákat a sikeresen mûködõ adóból finanszírozott egészségügyi rendszerekre is, de ez elsõsorban a kis méretû, gazdag országokban, például Dániában, Izlandon és Norvégiában megfigyelhetõ. Az egészségügyi szempontból legjobban teljesítõ országok döntõ többsége biztosítás-alapú rendszerrel mûködik, ilyen többek között Hollandia, Svájc, Belgium, Németország és Franciaország.