A terhek megoszlásán alapuló, és a leginkább rászoruló adósokat megsegítõ mentõcsomagra lenne szükség - derül ki a Bankmonitor.hu új, a Trend International adatfelvételével, 1000 fõ megkérdezésével készített reprezentatív felmérésébõl. A válaszokból kiderül, az eddigi mentõcsomagok kevésbé tudtak segíteni a valóban bajban lévõ, 90 napon túli tartozással rendelkezõ adósokon. A megkérdezettek alacsony eredményességûnek tartják a kifejezetten ezt a kört megcélzó ócsai lakópark programját, mindössze 16 százalékos eredményességet kapcsolnak hozzá. Pedig ahogy arra egy korábbi felmérés rámutatott, a többs&ea cute;g éppen egy ésszerû keretek között megvalósított, illetve a leginkább rászorulókat megsegítõ csomagot támogatna.
Elutasított végtörlesztés, hasznos árfolyamgát
A megkérdezettek 68 százalék szerint a végtörlesztés nem volt megfelelõ módszer a nehéz helyzetben lévõ devizahitelesek megsegítésére, ugyanis az intézkedés elsõsorban nem azokon segített, akik valóban rászorultak, hanem azokon, akik az igénybe vételhez elegendõ szabad forrással rendelkeztek. Harminc százalék szerint csak részlegesen volt eredményes a program, és mindössze a megkérdezettek 2 százaléka tartja egyértelmûen jó megoldásnak a végtörlesztést. „A végtörlesztés elutasítottsága azok körében a legmagasabb, akik jelenleg is fizetési gondokkal küzdenek, 90 százalékuk szerint nem volt hasznos az intézkedés” – mutatott rá Sán dorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetõje.
Jóval pozitívabb ennél az árfolyamgát megítélése, amelyet a válaszadók 81 százaléka alapvetõen jó iránynak tart, és mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy a rögzített árfolyamon való törlesztés nem megfelelõ segítség. A megkérdezettek 71 százaléka szerint ugyanakkor bár az árfolyamgát jó, ám önmagában nem elegendõ a nem teljesítõ hitelesek fizetõképességének helyreállítására.
Mi lenne a jövõben?
A felmérés második része kitért arra, hogy milyen típusú mentõcsomagra lenne szükség a jövõben a 90 napon túli tartozással rendelkezõk megsegítése érdekében, és hogy kinek kellene az ezzel járó költségeket átvállalni. Már többször is felmerült az adósságelengedés ötlete a nem teljesítõ adósok esetében, az azonban még vita tárgyát képezi, hogy mekkora lehetne az elengedett összeg mértéke. A válaszokból kiderül, a többség nem, vagy csak bizonyos feltételekkel támogatna adósságelengedést: a megkérdezettek negyede szerint nincs szükség ilyen típusú segítségre, további 39 százalék pedig csak olyan mértékû elengedést tartana jogosnak, amely mellett még nem járnak jobban a devizahitelesek, mint azok, akik forintban adósodtak el. A megkérdezetteknek mindössze 35 százaléka támogatna bármilyen mértékû elengedést, ha azzal az adós fizetõképessége helyreáll.
A fizetõképességet nagymértékben befolyásolja az adós jövedelmi helyzete, és 90 napon túli tartozás sok esetben a munkahely elvesztése miatt halmozódott fel. A válaszadók túlnyomó többsége, 93 százaléka támogatná, hogy a munkanélkülivé vált, nem fizetõ devizahitelesek kisebb-nagyobb mértékû speciális segítséget kapjanak. A megkérdezettek 31 százaléka szerint az intézkedéssekkel járó pluszkiadásokat az államnak kellene átvállalnia, ugyanis az adós a válság és az általános gazdasági helyzet miatt vesztette el az állását, 16 százalék viszont a bankokra hárítaná a terheket, mivel számolnia k ellett volna azzal, hogy ügyfele munkanélkülivé válhat. A válaszadók szûk többsége, 54 százaléka szerint az államnak és a banknak közösen kell megoldást találnia a helyzetre.
„A válaszokból egyértelmûen látszik, hogy a magyarok többsége nem tartja eredményesnek az eddigi mentõcsomagokat, és egy esetleges újabb intézkedés esetén elsõsorban a valóban rászoruló, például munkanélkülivé vált, fizetni nem képes adósok megsegítését támogatná, de csak azzal a feltétellel, hogy az nem hozná hátrányos helyzetbe a forinthiteleseket a devizahitelesekkel szemben, és a csomaggal járó költségeket megosztják a bankok, az állam és az adósok között” - foglalta össze a kutatás eredményeit Sándorfi Balázs.