Az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testülete (EASAC) szerint a kontinens egyre szélsõségesebb idõjárása komoly kihívások elé állítja a mérnököket. Európa területén egyre nagyobb valószínûséggel következnek be intenzív csapadékkal járó idõjárási események, valamint egyre gyakoribbak a hõhullámok – figyelmeztetett a Munich Re viszontbiztosító, amely adatokkal látta el az EASAC-ot legfrissebb, idõjárási trendeket vizsgáló jelentéséhez.

Az adatokból kiderül, hogy egyre sürgetõbb a városi hõszigetek jelenségével szembeni fellépés, amely azt jelenti, hogy a városokban mindig néhány fokkal melegebb van a külterületekhez képes, ugyanis a mesterséges felszínek kevesebb hõt vonnak el, így a városok felett egyfajta hõburok keletkezik.

A Munich Re szerint a várostervezõknek igazodniuk kell a megváltozott körülményekhez, figyelembe kell venniük a növekvõ csapadékmennyiséget, illetve a magasabb hõmérsékletet. Több zöldterületre van szükség, amely nem korlátozódik csupán a parkokra, hanem jelenthet élõ falakat, valamint növényekkel beültetet tetõtereket is.

További szükséges lépés a viszontbiztosító szerint a városi szennyvízcsatorna-rendszer fejlesztése, ugyanis a nagyobb csatornák, földalatti tartályok hozzájárulhatnak az árvízkockázat csökkentéséhez a nagyobb esõzések idején.

A közúti és vasúti projekteket is a szélsõséges idõjárási körülményekhez kellene igazítani, ezeket úgy kell megtervezni, hogy ellenálljanak a magasabb hõmérsékletnek.

Az EASAC elemzése szerint a károk szempontjából jelentõsnek számító idõjárással összefüggésbe hozható katasztrófák mintegy 60 százalékkal nõttek az elmúlt három évtizedben Európában.

A jelentés szerint a 2003-ban Közép- és Nyugat-Európában, illetve a 2010-ben Oroszországban bekövetkezett rekord hõhullám több tízezer halálos áldozatot követelt, jelentõs terményveszteséget okozott, erdõtüzeket, továbbá magas energiaárakat eredményezett.

Európában a 2005/6-os és 2009/10-es szokatlanul hideg tél is hatalmas pusztításokat végzet, a közlekedésben komoly fennakadásokhoz vezetett, jelentõs fagyhalálhoz, valamint az energiafogyasztás emelkedéséhez vezetett. Az áradásokból származó anyagi veszteség, továbbá a halálos áldozatok száma továbbra is igen magas.

2011-es árakon számolva a szélsõséges idõjárási események 1980 és 2012 között mintegy 405 milliárd euró gazdasági kárt okoztak.

Az EASAC figyelmeztetése szerint az éghajlatmodellek alapján az idõjárás további romlása várható. Európában nagy valószínûséggel egyre gyakrabban fordulnak majd elõ hõhullámok, amelyek intenzívebbek és hosszabbak is lehetnek, továbbá heves esõzések is egyre gyakoribbak lesznek.

A jelentés készítõi bíznak benne, hogy a jelentés felkelti a politikusok figyelmét és segítségükkel hatékony megelõzõ intézkedések születhetnek az anyagi és egyéb károk csökkentése érdekében.