A kutatás eredményérõl az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint összességében lehangoló a kép, hiszen százból csak tíz magyar elégedett a mostani anyagi helyzetével és csupán kettõ elégedett az ország gazdasági állapotával. A TÁRKI kutatása szerint a visegrádi négyek közül a lengyelek és a csehek a legelégedettebbek jelenlegi anyagi helyzetükkel, közülük ugyanis tízbõl hárman-négyen (38 százalékuk, illetve 35 százalékuk) értékelik jónak háztartásuk anyagi viszonyait. Az országokat tekintve északról délre haladva azonban egyre kevésbé érzik jól magukat a régióban élõk, hiszen a lengyelekhez és a csehekhez képest a szlovákok körében csak feleannyian, azaz tízbõl alig ketten (17 százalék), a magyarok körében pedig csak harmad-negyed annyian, összességében tízbõl egy magyar (10 százalék) tartja jónak saját anyagi helyzetét.

A felmérés alapján az anyagi helyzethez fûzõdõ egyéves kilátások terén viszont alig van különbség a négy ország mutatószámai között, és összességében pesszimizmus jellemzi a régiót - olvasható a közleményben.

A kutatás szerint a derûlátás csak a lengyelek 17 százalékára és a magyarok 15 százalékára jellemzõ, de ettõl nem sokkal maradnak el a szlovákok és a csehek sem (13 százalékos, illetve 10 százalékos aránnyal).

A régió felnõtt népességének jelentõs többsége tehát változatlanságot vagy a helyzet romlását várja. A mostani helyzet megítélése és a jövõbeli várakozások között Magyarországon és Szlovákiában sokkal kisebb a különbség, mint a másik két országban, ez azt is jelenti, hogy a magyarok és a szlovákok már most olyan rosszul érzik magukat, mint amennyire a csehek és lengyelek - saját várakozásaik szerint - \"rosszul fogják magukat érezni\" egy év múlva.

Ami az országuk jelenlegi gazdasági helyzetének megítélését illeti, csak a lengyelek emelkednek ki a régióból: míg a lengyelek 20 százaléka tartja jónak az ország gazdasági állapotát napjainkban, addig a cseheknek csak 10 százaléka vélekedik így, a szlovákok és a magyarok között pedig alig találni elégedett embereket (4 százalék és 2 százalék az arány). Ugyanakkor éppen a szlovákok és a magyarok a leginkább derûlátóak a következõ egy év fejleményei tekintetében összevetve a jelenlegi helyzet megítélésével: a magyarok körében tízszer annyian, a szlovákok között pedig háromszor annyian várják az országuk gazdasági állapotának jóra fordulását, mint ahányan most jónak tartják a gazdasági helyzetet.

A kép azonban csalóka, hiszen összességében csak a magyarok 20 százaléka, a szlovákoknak pedig 12 százaléka véli úgy, hogy az országuk helyzete javulni fog egy év alatt, a nagytöbbség azonban nem optimista, sõt jelentõs részük kifejezetten pesszimista - olvasható a közleményben.

A felmérés alapján a lengyelek és a csehek körében kiegyenlített a helyzet: lényegében ugyanakkora arányban várják a gazdasági helyzet javulását (18 százalék és 10 százalék), mint amennyien a jelenlegi gazdasági helyzetet jónak ítélik - olvasható a TÁRKI-kutatásról szóló közleményben.