Márciusban lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), és ezzel egyidejûleg a társasági jogi szabályok is megengedõbbé válnak: bizonyos kivételektõl eltekintve a társaságok tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy a társasági jog szabályaitól eltérjenek és tagsági viszonyaikat saját elképzelésük szerint szabályozzák – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából. A vezetõ M&A specialista rámutat: az új szabályok leegyszerûsítik a cégekbe bevásárló befektetõk, illetve a tagok dolgát számára.
„Az általános, szinte minden céget érintõ változások mellett olyan intézkedések is születtek, amelyek kimondottan a (kockázatitõke-)befektetõk lehetõségeit könnyítik” - nyilatkozta Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezetõ ügyvédje.
Nagyobb rugalmasság
A szakértõ szerint a jelenleg hatályban levõ társasági törvény (Gt.) például két olyan technikai szabályt is tartalmaz, amelyek a gyakorlatban eddig rendkívül megnehezítették a kft-be való befektetések strukturálását.
Egyrészt a Gt. elõírta, hogy a törzsbetétek minimális mértéke el kell, hogy érje a 100 000 Ft-ot, másrészt minden egyes törzsbetétnek 10 000 Ft-tal oszthatónak kellett lennie. Márciustól kikerül a törvénybõl a törzsbetétek 10 000 Ft-tal való oszthatóságára vonatkozó szabály. Bár az új Ptk. tartalmazni fogja a törzsbetétek minimális névértékre vonatkozó 100 000 Ft-os korlátot, a felek egyezõ akarattal a társasági szerzõdésben ettõl a korlátozástól is jogosultak lesznek eltérni. Mindez együttesen azt fogja eredményezni, hogy a feleknek nem kell csupán azért a nehézkesebb, részvénytársasági formát választaniuk, mert a törzsbetétek minimális mértékére vagy oszthatóságára vonatkozó formális szabályoknak nem tudnak megfelelni – hívja fel a figyelmet a szakember.
Bejó Ágnes szerint a kft-k mellett a részvénytársasági forma esetében is „befektetõbarátabbá” válik a szabályozás. A hatályos Gt. pontosan körülhatárolja, hogy egy zrt. részvényesei milyen elsõbbségi jogokat fûzhetnek az egyes részvényekhez, ettõl az eltérés jelenleg nem megengedett, pedig kockázati- vagy magántõke-befektetéseknél gyakori igény, hogy a felek valamely befektetõnek (vagy akár az alapítónak) többletjogokat biztosítsanak. Bár az új Ptk. továbbra is meghatároz egyes részvényfajtákat és szabályozza az azokhoz fûzõdõ jogokat, az eltérést megengedõ szabályok miatt ezek – az egyébként jogszabályban biztosított –többletjogok már nem lesznek kõbe vésettek. Külön nevesíti továbbá az új Ptk. a felek azon lehetõségét, hogy a jogszabályban felsoroltakon túlmenõen az alapszabályban további részvényfajtákat hozzanak létre.
Pótbefizetés részvénytársaságoknál is
A pótbefizetés eddig is egy nagyon rugalmas finanszírozási forma volt, hiszen egyesítette a tõke- és hitelfinanszírozás elõnyeit. Azonban a hatályos Gt. alapján pótbefizetésre kizárólag korlátolt felelõsségû társaságok esetén volt lehetõség, zrt-k esetén nem. Nem volt lehetõség arra sem, hogy a tagok a pótbefizetést ne pénzben teljesítsék. Szintén korlátozást jelentett, hogy a pótbefizetést kizárólag veszteség fedezetére lehetett elrendelni, valamint az azonnal visszafizetendõvé vált amint a társaság nyereséget termelt: ezáltal a pótbefizetés finanszírozási vagy likviditási problémák áthidalására jogszabály szerint nem volt felhasználható. Az új Ptk. megengedõ jellege miatt a jövõben pótbefizetést a fenti korlátozásoktól mentesen lehet elõírni.
„Nem látjuk akadályát annak, hogy pótbefizetéssel a részvényesek egy részvénytársaságot finanszírozzanak, ezáltal a pótbefizetés egy kifejezetten rugalmas és felhasználóbarát finanszírozási formává válik és elõreláthatólag lényegesen nagyobb szerepet fog kapni magán- és kockázatitõke-befektetések során” – tette hozzá a szakértõ.
Szervezeti felépítés – Képviseleti jog
Noha egy kockázatitõke-befektetõ általában nem kíván a társaság operatív mûködésébe napi szinten beleszólni, azért igényli, hogy egyes nagyobb jelentõségû, de a cégjogi szabályok alapján pusztán a vezetõ tisztségviselõ önálló aláírását igénylõ szerzõdések ne kerüljenek megkötésre az õ hozzájárulása nélkül. A most hatályos szabályozás lehetõvé teszi ugyan, hogy egy, a társaság mûködését érintõ döntés csak a tõkebefektetõ hozzájárulásával váljon hatályossá, de az ilyen korlátozások azonban a vezetõ tisztségviselõ aláírási jogát nem érintik.
Az új szabályozás szerint a cégjegyzékbe bejegyzett képviselõ képviseleti jogának korlátozása, vagy valamely nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben is hatályos, ha ez a külsõ fél a korlátozásról tudott vagy arról tudnia kellett. Egy szerzõdés megkötése elõtt ezért már nem lesz elegendõ pusztán annak vizsgálata, hogy a szerzõdést aláíró személy cégszerû aláírási joggal rendelkezik-e.
Ugyancsak újdonság, hogy a vezetõ tisztségviselõi tisztséget ezentúl jogi személyek – azaz akár más gazdasági társaságok – is elláthatják majd. Ez, az egyes külföldi jogrendszerekbõl is ismert új lehetõség a cégcsoportok irányítási struktúrájának átgondolását is eredményezheti. Szintén fontos változás a vezetõ tisztségviselõi felelõsség új szabályozása: amennyiben a vezetõ tisztségviselõ bizonyíthatóan megszegi kötelezettségeit és ezzel harmadik személyek felé kárt okoz, úgy márciustól közvetlenül felelõssé válhat az irányukban.
Biztosítéki opció
A kockázatitõke-befektetések során létrejövõ tagi vagy részvényesi megállapodások (szindikátusi szerzõdések) során a felek gyakran kötik ki azt a lehetõséget, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetén valamelyik felet vételi jog, azaz opció illeti meg a másik tag részesedése tekintetében. Ez a vételi jog sokszor egyfajta szankcióként funkcionál és abban az esetben gyakorolható, amennyiben a másik fél valamely kötelezettségét nem teljesíti, szerzõdésszegõ magatartást követ el vagy a társaság nem teljesít bizonyos pénzügyi mutatószámokat.
Az új Ptk. több szempontból is érinti az ilyen opció kiköthetõségét. Egyrészt az új jogszabály felold néhány, a vételi jog kikötésére vonatkozó korlátot: például megszûnik az a korlátozás, hogy vételi jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni. Másrészt valószínûsíthetõen behatárolja majd a vételi opció alkalmazásának a lehetõségét az új Ptk. azon új rendelkezése, amely semmisnek tekinti a pénzkövetelés biztosítására kikötött vételi opciókat.
Ahol nem sikerült
A túlsúlyban lévõ pozitívumok mellett, ugyanakkor van néhány olyan változás is, amely kifejezett visszalépést jelent a társasági jogszabályok legutóbbi változásához képest – tette hozzá Bejó Ágnes.
Elmondta: a jelenleg hatályos Gt. egyik újdonsága volt, hogy a tagok által elfogadott mérleg vagy közbensõ mérleg további fél évig felhasználható volt osztalékelõleg fizetésének a megalapozásához. Az új jogszabály – ezzel ellentétesen – kötelezõvé teszi, hogy a társaság osztalékelõleg fizetésekor minden esetben készítsen közbensõ mérleget. Ez osztalékelõleg kifizetését kifejezetten idõ- és költségigényessé teszi.
Magántõke-befektetésekre irányuló tranzakció strukturálásánál sokszor merül fel továbbá olyan igény, hogy egy tag üzletrészét fel tudja osztani – például annak érdekében, hogy csupán az üzletrész egy részét ruházza át. A társasági törvény pár évvel ezelõtti módosítása alapján ehhez a felosztáshoz jelenleg nincs szükség a taggyûlés hozzájárulására.
„Sajnos az új Ptk. visszatér a régi szabályhoz, mely szerint az üzletrész felosztásához a feleknek a taggyûlés határozatát kell beszerezniük, tehát az ezzel járó adminisztratív terhet ismételten figyelembe kell majd venni az egyes tranzakciók idõzítésénél” – magyarázta Bejó Ágnes.