A francia biztosítási szektor esetében különösen égetõ a probléma, a kockázatot azonban az Axa biztosító idõben felismerte, csakúgy mint a Szolvencia II keretszabályainak bevezetésével járó kockázatokat.
Az európai szabályozók tavaly év végén végre megállapodásra jutottak a Szolvencia II szabályait illetõen, melynek bevezetési dátumaként 2016. január 1-jét tûzték ki. A francia biztosítók azonban egy ennél sokkal fontosabb kérdéssel voltak elfoglalva az elmúlt évben. Néhány európai országban már a gazdasági fellendülés elsõ jelei láthatóak, ami arra enged következtetni, hogy hosszú idõ után ismét emelkedésnek indulhatnak a kamatok, amely egyedülálló problémát teremt a francia biztosítási szektor számára.
A problémát egy francia szabály jelenti, amely lehetõvé teszi a biztosítottak számára, hogy bármikor visszaváltsák biztosítási kötvényeiket büntetés nélkül, amelynek értelemszerûen nagyobb a valószínûsége akkor, ha a kamatok emelkednek, és másutt jobb befektetési lehetõségeket találnak. A biztosítókat ráadásul a lehetõ legrosszabb idõpontban érintené egy ilyen tömeges visszaváltás, hiszen a magasabb kamatok csökkentik a biztosítási termékek mögötti kötvények árát.
A francia biztosítók a visszaváltási (lapse) kockázat fedezésére különféle termékeket, jellemzõen kamatmegosztási értékpapírtermékek (Constant Maturity Swap) használtak, mellyel növelni tudták a hozamot az ügyfélmegtartás érdekében. Ezek a termékek azonban a pénzügyi válságot követõen jelentõsen megdrágultak, arra kényszerítve a cégeket, hogy kevésbé hatékony fedezeti módszereket válasszanak.
Az Axa válaszul leányvállalatához, az Axa Investment Managershez fordult, amely a Barclays-szel közösen kifejlesztett egy alternatív és egyben olcsóbb terméket 2010-ben. A terméket (duration-adjusted CMS cap) úgy tervezték, hogy magasabb hozamot tudjanak biztosítani ügyfeleiknek olyankor, amikor a kamatok emelkedni kezdenek, ezzel is visszatartva õket a kötvények visszaváltásától.
2014.01.17
A pénzügyi válságot követõen Európában szinte mindenütt az alapkamatok csökkentésével válaszoltak a jegybankok, az így elõálló alacsony kamatkörnyezet pedig idõvel meglehetõsen érzékenyen érintette a biztosítókat, lévén, hogy befektetéseiken csak igen szerény hozamot voltak képesek elérni. A kamatok emelkedésével azonban egy másik kockázattal, a biztosítások törlési kockázatával kell szembe nézniük a biztosítóknak.