A koronavírus miatti leállások következményeként mind márciusban, mind áprilisban a szokásos napok dupláját töltötték szabadságon a fizikai dolgozók – derül ki a Trenkwalder kimutatásából. A BDO Magyarország a második félév bizonytalan járványügyi helyzete miatt arra számít, hogy év végéig további számos munkahelyen vezetik majd be a munkaidőkeretet.

A Trenkwalder közel 7000 fizikai munkavállaló idei szabadságolási statisztikáját elemezve márciusban átlagosan 92 százalékkal, míg áprilisban 108 százalékkal több szabadság kiadását tapasztalta. A májusi érték már az előző évivel megegyező mértéket mutat. A veszélyhelyzet időszakában  a termelési lánc problémái miatt leálló vállalatok jelentős tömegeket tartottak otthon, az első hetekben jellemzően fizetett szabadságon. Mindez az éves szabadságkeretek csökkenését eredményezte, ezért idén nyáron sok munkavállaló a tervezettnél kevesebb időre tud szabadságra menni.

„A szellemi munkát végzők körében ugyanakkor a home office számos esetben rugalmasabb életvitelt tett lehetővé, így a személyes ügyek intézése miatt máskor szükségessé váló szabadságigénylésekre kisebb számban került sor – mutatott rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder service delivery igazgatója. –  Ebben a körben tehát idén is célszerű figyelni arra, hogy az idei szabadságkeret legalább időarányosan felhasználásra kerüljön a nyári hónapokban. Az a szabály ugyanis, hogy a szabadságot (az életkor alapján járó pótszabadság kivételével) a tárgyévben kell kiadni, továbbra is érvényben van.”

A BDO Magyarország a szabadságolások tervezésének fő nehézségét a járványhelyzet bizonytalan alakulásában látja. Számos egészségügyi szakértő október-november hónapokra várja az úgynevezett „második hullámot”, amely újabb korlátozásokat, valamint az ellátási lánc újbóli nehézségeit hozhatja magával.

„A tavaszihoz képest kevesebb, illetve rövidebb időszakokra szóló leállásokra számíthatunk. Ennek okai a Covid mellett az egyes ágazatokban egyébként is meglévő, vagy közvetett módon, a vírus miatt továbbgyűrűző kedvezőtlen kilátások – magyarázza Máriás Attila, a BDO Legal vezető munkaügyi tanácsadója. – A tavasszal felhalmozott tapasztalatok ismeretében a vállalatok, ha tehetik, szigorú védelmi szabályok mellett (kötelező maszk, kézfertőtlenítés, plexi védőpajzsok, más szervezési intézkedések, stb.) igyekeznek folyamatosan fenntartani a működést. A piaci környezet azonban kikényszerítheti a leállást, és erre a cégek egy része már előre, a szabadságok szigorúbb ütemezésével is próbál felkészülni.”

A szakértő szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben könnyen előfordulhat, hogy pusztán a szabadságkeret kezelésével a felmerülő problémák nem megoldhatóak. A cégek pontosan erre való tekintettel korábban 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése mellett döntöttek. A veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt – a Munka törvénykönyve által biztosítottnál – hosszabb tartamú munkaidőkeretről egyoldalúan dönthettek a cégek, de aki ezzel a lehetőséggel az első hullámban nem élt, az „lemaradt”. Jelenleg ugyanis csak az új munkahelyteremtő beruházások esetén lehet egyoldalúan elrendelni 24 hónapos munkaidőkeretet, a kijelölt Békés Megyei Kormányhivatal engedélye alapján.