Az idén életbe lépõ jogszabály-módosítások a korábbi éveknél jóval kevésbé látványos változásokat eredményeznek a nettó fizetésekben. Idén elsõsorban nem az szja-törvény, hanem a társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó törvény módosítása eredményezi a legszembetûnõbb változásokat.
A 2011-ben bevezetett családi kedvezmény bevezetésének célja az volt, hogy adókedvezményt biztosítson a munka mellett gyermeket nevelõknek. Az szja alapot csökkentõ kedvezmény mértéke egy vagy két kedvezményezett eltartott esetén gyermekenként havi 62 500 forint, három vagy annál több eltartott esetén gyermekenként havi 206 250 forint.
Fõként a három vagy több gyermeket nevelõ családok esetében fordult elõ, hogy a bruttó bér alacsonyabb volt, mint az érvényesíthetõ kedvezmény, így azt az érintett családok nem tudták megfelelõ mértékben kihasználni. Az idei jogszabály-változás eredményeképpen az így fennmaradó kedvezmény – sorrendben – a tárgyhónapban fizetendõ természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 %), pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 %) és nyugdíjjárulék (10 %) terhére is érvényesíthetõ.
Az igénybe vett családi járulékkedvezmény sem az ellátásra való jogosultságot, sem az ellátások összegét nem befolyásolja.
Az új rendelkezés hatására egy háromgyermekes, tehát havi 618 750 forintos családi adókedvezménnyel rendelkezõ keresõ jövedelmi pozíciója különbözõ bérszintek mellett az alábbiak szerint módosul:
Mint látható, a családi járulékkedvezmény mind 200, mind 300 ezer forintos bruttó bér esetén több mint 20 százalékkal emelte meg a nettó bér szintjét, ily módon a bruttó fizetést a munkavállaló szinte teljes egészében kézhez kapja. A két bérszint között a különbség az, hogy a 200 ezer forintos bruttó havibér mellett a családi járulékkedvezmény bevezetésével sem válik lehetõvé a három gyermek után járó családi adókedvezmény teljes összegének kihasználása. Ebben az esetben – a jogszabály adta új elõnyöket kihasználva – a 618.750 forint igénybe nem vett harmada, 206 250 forint vagy közösen érvényesíthetõ, vagy az adott évre vonatkozó adóbevallásban megosztható a közös háztartásban élõ, jogosultnak nem minõsülõ házastárssal.
Még 400 ezres bruttó fizetés mellett is több mint 10 százalékos a tavalyi szinthez képest bekövetkezõ fizetésnövekedés. 618 ezer forint feletti bruttó bér esetén a munkavállaló már eddig is teljes egészében képes volt kihasználni az adóalap-csökkentést, így idei bérpozíciója az új kedvezmény hatására már nem változik.
Fontos tudnivaló, hogy azok az elvált szülõk, akik bírósági döntés alapján felváltva gondozzák gyermeküket, 50-50 százalékban érvényesíthetik a családi kedvezményt – éppen úgy, ahogy a családi pótlékot is.
Évrõl évre így változott a rendszer
„Többéves folyamat során az egykulcsos családi szja rendszere mostanra teljesedett igazán ki – összegzi Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bárszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Bár mindkét elemet már 2011-ben bevezették, a valódi 16 százalékos szja-kulcs a szuperbruttó két lépcsõben való kivezetése nyomán, 2013-ben vált valósággá, míg a családi adókedvezmény az idei járulékkedvezmény bevezetése nyomán lett megfelelõen érvényesíthetõ az érintett családos adózók számára.”
Idén tehát végre a leginkább rászorulók, az alacsony jövedelmû többgyermekesek voltak a jogszabályváltozások nyertesei. Két éve ugyanis az adójóváírás kivezetésével a legrosszabb jövedelmi pozícióval rendelkezõk jártak a legrosszabbul (a gyermektelen keresõk esetében a visszaesés a tíz százalékot is meghaladhatta), míg tavaly a havi 202 ezer forintos jövedelmet terhelõ szuperbruttó kivezetése szintén az átlagbérnél nagyobb összeget keresõ munkavállalók pozícióját javította a legnagyobb mértékben.
„A családi adókedvezmény társadalmi szinten tehát pozitív hatású lépésként értékelhetõ – teszi hozzá a BDO partnere. – Ugyanakkor az új elem tovább bonyolítja a bérszámfejtés rendszerét, miközben az adóadminisztráció egyszerûsítése, a kormányzati ciklus elején célként kitûzött ’söralátét’ méretû bevallások idõszaka immár a távolabbi jövõbe látszik kitolódni.”