Paál Zoltán, a Generali Biztosító személybiztosítási vezérigazgató-helyettese reprezentatív felmérésüket ismertetve azt mondta, hogy havi jövedelmük 4 százalékát, 5-6 ezer forintot takarítanak meg, akik erre egyáltalán képesek. Az általuk megkérdezettek 47 százaléka vélte úgy, hogy nyugdíja nem lesz elég a megélhetésre. Alapvetõ probléma, hogy míg 1980-ban 4 aktív dolgozóra jutott 2 eltartott, addig most 4 aktívra 3 eltartott jut, 2050-ben már 6 nyugdíjast tart el 4 aktív.

A Generali felmérése szerint a nyugdíjas korukra félretevõk 48 százaléka az önkéntes nyugdíjpénztárba utalja a pénzt. Az életbiztosítást választók aránya 25 százalék, bankszámlán köt le pénzt 17 százalékuk, a magán-nyugdíjbiztosítóknak pedig 13 százalékuk tagja. Az 50 év feletti megtakarítók aránya jobb az átlagnál, 30 százalékot tesz ki, míg a magasabb jövedelmûek 48 százaléka tesz félre nyugdíjas korára.

Világprobléma, hogy a nyugdíjasok aránya növekszik és bizonytalan az öregkori ellátásuk - mondta a tájékoztatón Holtzer Péter nyugdíjszakértõ, a Nyugdíj és Idõskor Kerekasztal korábbi elnöke. A megoldások lehetséges módjairól elmondta: tovább kell dolgozni, fontos a személyes megtakarítás és felértékelõdik a foglalkoztatói nyugdíj szerepe is.

Jelenleg a nyugdíj az utolsó nettó bér 80-90 százaléka Magyarországon. Ez az évszázad közepére visszaesik 50 százalékra. Ahhoz, hogy maradjon a jelenlegi arány, a munkába állástól a havi bér 10-15 százalékát kell megtakarítani - vázolta a megoldást a szakértõ.

Miután a nyugdíjcélú életbiztosítás után 20 százalék szja-kedvezmény jár ettõl az évtõl, várhatóan felértékelõdik ez a megtakarítási forma, mivel azonos pozícióba került az önkéntes nyugdíjpénztárral és a nyugdíj-elõtakarékossági számlával - vélekedett Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója. Aki havi 15 ezer forintot tesz félre életbiztosításban, 7 százalékos vélt hozammal, 20 év múlva 9,9 millió forinthoz jut az adójóváírással együtt - vázolt egy példát az igazgató.