Magyarországon a lakások jelentõs része társasházakban van. A régi belvárosi házak, melyek többsége a háború elõtti múltra tekint vissza, a lakótelepi lakások, melyekbõl a ’80-as években évente 25 ezer épült, és az újabban épülõ társasházak lakói egy-egy lakóközösséget alkotnak, akik számára a megszerzett vagyontárgyak, a közös helyiségek állapota ugyanannyira fontos, mint azoknak, akik önálló házakban élnek. „Napjainkban 3,9 millió ember mielõtt saját lakásának ajtaján belépne, elõször egy közösségi térbe érkezik, így a biztosítás kötése, fõként a gyakori káresetek, rongálások miatt az adott lakóközösség képviselõjének kiemelt felelõssége” – mondta Halmos Gyula, a Groupama Garancia Biztosító Szolgáltatási Centrumának fõosztályvezetõje.

„Társasház biztosítás köthetõ kifejezetten közös tulajdonra vagy a közös tulajdonokon túl a lakások épületrészeire és a lakások ingóságaira. A leggyakoribb forma a közös tulajdonra és lakások épületrészeire, vagyis a társasház egészére köthetõ biztosítás. Emellett természetesen számos egyéb kiegészítése létezik a társasház biztosításnak, amely a kaputelefonok és felvonók rongálására, épülettartozékok lopására, géptörésekre és garázsokban tárolt személygépjármûvek káraira is fedezetet nyújt” – teszi hozzá a Groupama Garancia Biztosító szakértõje.

A társasház biztosítása azért is nagyon fontos, mert a káresemények összege akár milliós nagyságrendû is lehet. „A nem karbantartott, évtizedes gáztüzelõ, fûtõ berendezések robbanásokat, tûzkárokat okozhatnak, melyek jelentõs, nagy összegû károkkal járnak” – mondja a Groupama Garancia Biztosító fõosztályvezetõje, Halmos Gyula. A legnagyobb kárösszeggel bíró társasházi kár a tûzkár, mely nemcsak sok lakót érinthet, hanem általában kiköltözéssel is jár. A megfelelõ társasházbiztosítás ezekre a költségekre is fedezetet nyújt, a biztosítási feltételekben foglalt mértékig.

A két legfontosabb teendõ társasházi kár esetén

Az elsõ és legfontosabb teendõ kár esetén, hogy az eseményt két munkanapon belül jelentsük! A második lényeges szempont, hogy soha ne fogjunk a kár kijavításba a bejelentés elõtt, az állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtassunk a további károsodások elkerülése érdekében, mert a biztosítónak a lényeges körülmények kideríthetetlenségére hivatkozva joga van elutasítani a károsult igényét!

Abban az esetben, ha balesetveszély áll fenn a károsodás miatt, a károsult akkor is köteles bejelenteni az eseményt és ott megjegyezni, hogy mielõbbi kárrendezést kér. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy a kárról fotót készítsen és a maradványokat megõrizze. A szabályzatokban az is szerepel, hogy a károsodást, annak helyeit 5 munkanapig ellenõrizhetõ állapotban kell tartani, tehát nem szabad visszatakarni, burkolni vagy javítani a helyszínelés elõtt!