A megkérdezettek kétharmada szerint most fontosabb spórolni, mint korábban. A válaszadók közel fele eddig is takarékosan élt, majd egyharmaduk pedig takarékosabb életvitelre váltott a járvány, illetve a nyomában járó gazdasági nehézségek első jeleit tapasztalva. Legtöbben az öltözködésen és a vendéglátáson spórolnak, az egészségre és a családra viszont még a csökkenő jövedelem mellett is sokan hajlandók többet költeni – derül ki a CIB Bank kutatásából, amelyet a takarékossági világnap alkalmából publikáltak.
Az október végi takarékossági világnap alkalmából a CIB Bank által készíttetett országos felmérés adatai szerint a magyar lakosság döntő többsége a takarékoskodók táborába tartozik, ugyanakkor majd minden negyedik ember beismeri, hogy költeni jobban szeret, mint félretenni.
A legtöbb honfitársunkat az előrelátás viszi rá a takarékoskodásra: a relatív többség, vagyis 36 százaléknyi válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a váratlan helyzetekre történő felkészülés miatt tesz félre. 32 százaléknál az otthonról hozott minta, 21 százaléknál pedig a korlátozott pénzügyi mozgástér az első számú motivációja a spórolásnak. A különböző korosztályok válaszait vizsgálva érdekes jelenségre világít rá a kutatás: a családi példát illetően, a kutatás adatai azt mutatják, hogy akik a rendszerváltás utáni időszakban voltak fiatalok, azoknak kevésbé meghatározó a döntéseikben az, hogy mit láttak otthon.
Első pillantásra talán meglepő, de a 15-19 éves korcsoportban a legnagyobb a szülői, családi példa hatása: ez az az életkor, amikor a fiatalok elkezdenek nem pusztán fizetőeszközként, hanem a távolabbi életcélok megvalósításának kulcsaként tekinteni a pénzre, ha megkapják hozzá a megfelelő ösztönzést. Megtakarítással már majdnem minden második fiatal rendelkezik – és kiugróan magas, 72 százalékos arányuk gondolja úgy, hogy a járvány alatt többet kell spórolni, ezt azonban a többségük első lépésben még készpénzben teszi.
Az is látszik, hogy a koronavírus-járvány radikálisan megváltoztatta a magyarok takarékossághoz való hozzáállását. Minden harmadik ember (31 százalék) kifejezetten a járványhelyzet és az esetlegesen várható gazdasági nehézségek miatt kezdett takarékoskodni. Ez nem lehet független attól, hogy 33 százalék szerint csökkent a családi jövedelem az elmúlt hónapokban – az érintettek leginkább az öltözködésen és a vendéglátáson spórolnak. Azzal a 44 százalékkal együtt, akik már korábban is spóroltak, és ezt a szokásukat továbbra is fenntartják, a takarékoskodók a magyar népesség háromnegyedét teszik ki.
Két fontos költségtétel van, amelyre a válság körülményei között is hajlandóak többet áldozni az emberek: az egészség (60 százalék válaszolt így), és a család (54 százalék). Közel kétharmad szerint amíg a koronavírus a mindennapjaink része, addig a takarékoskodás is fontosabb, mint korábban. Ez az előrelátó hozzáállás szinte minden korosztályra jellemző: a kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint egyedül a nyugdíj-közeli és friss nyugdíjas generáció, a 60-69 éves korosztály tagjai között fordul elő nagyobb számban az a válasz, hogy azért nem takarékoskodnak (már), mert „a jelennek élnek”.
A CIB Bank kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi ismeretterjesztést, melyet rendhagyó formában idén is folytatni fog a Takarékossági Világnaphoz kapcsolódóan. Utóbbit az 1924-ben Milánóban rendezett első Nemzetközi Takarékbank Kongresszus óta ünnepeljük rendszeresen, október végén.