A 2014. március 15-én hatályba lépõ új Polgári törvénykönyv (Ptk.) lényegesen kiszélesíti a cégtulajdonosok illetve cégvezetõk felelõsségi körét: az új szabályozás szerint bármely harmadik személy (vevõ, beszállító, volt munkavállaló, stb) közvetlenül a vállalat vezetõitõl is követelhet kártérítést, amelyet a vezetõ a magán vagyona terhére is köteles lesz megtéríteni. hiszen bizonyos esetekben magánvagyonukkal is felelhetnek a hibás üzleti lépésekért.
„Bármilyen gazdasági környezetben jól felfogott üzleti érdek a fokozott óvatosság alkalmazása a cégvezetõk részérõl, azonban az adatokból kirajzolódó üzleti klíma és a Ptk. változásai miatt már nyugodtan nevezhetjük életmentõnek a kockázatok csökkentését célzó megoldások bevetését” - mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Hozzátette, hogy hitelbiztosítással és szakszerû követeléskezeléssel a problémák jelentõs része már eleve megelõzhetõ.
Tavaly több mint 31 ezer magyar cég szûnt meg, több mint 15 ezer kényszertörlést regisztráltak, és mintegy 13 500 vállalkozás ellen indult felszámolási eljárás. Ennek ellenére a pénzügyi válság okozta hitelkínálat-szûkülést a magyar vállalkozások „szállítói hitelek” nyújtásával hidalják át, azaz a vállalatok között rendkívül magas a halasztott fizetések aránya, illetve a számlákat rendszeresen késve fizetik ki. Ezt jól mutatja, hogy 2013-ban régiós rekordot ért el Magyarország ezen a területen, hiszen az összes magyar vállalatközi fizetés 73,6%-a utólagos fizetéssel bonyolódott, ami egyben 2,2 százalékpontos emelkedést jelez a 2012-es adathoz képest, derül ki az Atradius Hitelbiztosító összefoglalójából. Ugyancsak beszédes adat a szállítói hitelekkel kapcsolatban, hogy a magyar belföldi számlák értékének 24,9%-át nem fizették ki a határidõ lejártakor.
Mindemellett a magyar cégek a külföldi vállalkozásokkal szemben sem gyanakvóak, hiszen a vállalatközi külkereskedelmi forgalmuk 80,8%-át utólagos fizetéssel bonyolították, ami ugyancsak régiós rekord. Bár a magyar vállalkozások külföldi vevõi jobban betartják a fizetési határidõket, ennek ellenére a teljes kiszámlázott összeg 17,8%-a késve érkezett a szállítókhoz.
A NAV is beszáll
De nemcsak harmadik személy jelenthet kockázatot a vállalatvezetõk életében: a szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a NAV belföldi összesítõjelentés-adatbázisának 2013. január 1-i elindulása óta a számlabefogadók például már nem állíthatják hitelesen azt, hogy nem tudtak üzleti partnerük esetleges adóelkerülõ mûködésérõl. Ugyanis az adóhatóság álláspontja szerint a gazdasági élet szereplõitõl joggal elvárható, hogy ellenõrizzék partnereik mûködésének bizonyos részleteit, például az adott cég ténylegesen folytat-e tevékenységet a székhelyén, foglalkoztat-e bejelentett alkalmazottakat, illetve rendelkezik-e az eladott termék beszerzését igazoló dokumentumokkal.
Abban az esetben, ha az adóhatósági ellenõrzés során az adózó dokumentumaival nem tudja igazolni, hogy a befogadott számlán szereplõ ügyletet a számlán eladóként szereplõ fél ténylegesen teljesíteni tudta, akkor a számla már nem tekinthetõ hitelesnek.
„Magyarországon több százezer vállalkozás mûködik, így a naprakész céginformáció rendkívül fontos egy olyan környezetben, ahol a céget és a vezetõt nemcsak az üzleti élet, hanem a hatóság is szigorúan megbüntetheti, ha nem jár el kellõ gondossággal” - állítja az Atradius országigazgatója.