Jelentõsen felértékelõdhet a felelõsségbiztosítás szerepe az új Polgári Törvénykönyv (Ptk) életbe lépésével. A gazdasági társaságok vezetõ tisztségviselõi és felügyelõbizottsági tagjai, valamint vezetõ állású munkavállalói magánvagyonukkal felelnek azokért a károkért, amelyeket okoznak akár magának a társaságnak, akár harmadik személynek.

Számukra védelmet jelenthet e kockázatok kiküszöbölésére a vezetõ tisztségviselõkre köthetõ felelõsségbiztosítás, amely kifejezetten a vezetõk tevékenysége során, annak következtében okozott károkra nyújt fedezetet.

Magyarországon jelenleg elhanyagolható az ilyen típusú biztosítási szerzõdések száma – a szövetség legfrissebb adatgyûjtése szerint tavaly év végén mindössze 320 ilyen szerzõdés alkotta a piacot –, miközben a mostani módosítás több mint 300 ezer gazdasági társaság és még néhány ezer egyéb formában mûködõ jogi szervezet elsõ emberét érintheti. Külföldön ezzel szemben jóval nagyobb hagyománya van az ilyen típusú védelemnek.

Az új Polgári Törvénykönyv életbe lépése nemcsak ezt a területet befolyásolja: a hazai biztosítók által kezelt, közel 12 millió biztosítási szerzõdést érinti valamilyen módon. Több ponton egyszerûsítheti, gyorsíhatja a biztosítási ügymenetet. Tartalmaz az ügyfelek számára kedvezõ fogyasztóvédelmi módosításokat: ezek egyike, hogy az új Ptk. szerint a biztosítási szerzõdés nem szûnhet meg automatikusan attól, hogy a szerzõdõ elfelejti befizetni az esedékes díjat. A biztosítónak minden esetben írásban, póthatáridõ kitûzésével kell felhívnia a szerzõdõ figyelmét a teljesítésre. Amennyiben mégis megszûnik a szerzõdés – a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésével – a szerzõdõ kérheti a biztosítótól a biztosítási fedezet helyreállítását.

Szintén a fogyasztói érdekeket – és a korszerû kommunikációs eszközök elterjedését – jelzi, hogy a 2014. március 15-étõl hatályossá váló Polgári Törvénykönyv már nem köti az írásbeliséghez a szerzõdés létrejöttét, illetve érvényességét. A bizonyíthatóság természetesen lényeges elem, de az eddiginél szélesebb körben ismerik el az új, korszerû kommunikációs eszközök közötti üzenetváltás írásbeliségét, ami várhatóan egyszerûsíti és gyorsítja a biztosítási ügymenetet.
Változik a kártérítés szabályozása is, amelyben lényegi eltérés a korábbi gyakorlathoz képest, hogy az új törvény alapján megszûnik a nem vagyoni kártérítés, helyette a jövõben úgynevezett sérelemdíjat kell fizetniük a károkozóknak – vagy helyettük a biztosítóknak. A sérelemdíjnak elégtételt kell nyújtania a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kielégítésére, ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a jogsértés szankcionálására is, mértékét a bíróság az eset körülményeire, például a jogsértés súlyára, ismétlõdõ jellegére figyelemmel fogja megállapítani.