2014-tõl a magyarok közel 30 százaléka tud többet félretenni a jövedelmébõl nyugdíjcélú megtakarításokra, mint a korábbi években, ám egyes megyékben majdnem minden második ember még mindig úgy gondolja, hogy az idõskori anyagi biztonság megteremtése kizárólag az állam feladata. A fiatalabbak a munkáltatójuktól és a törvényalkotóktól várják a motivációt a nyugdíjcélú öngondoskodáshoz. Bár a magyarok 72 százaléka kockázatkerülõnek vallja magát a nyugdíjbefektetések terén, a garantált nyugdíjbiztosítási termékek iránt – eddig – kisebb az érdeklõdés. Többek között ezek derülnek ki az Aegondirekt.hu több mint 43,000 fõ megkérdezésével elvégzett legfrissebb kutatásából.

Az idei évtõl 30 százalék tud félretenni

A kutatásban megkérdezettek 29,96 százaléka tud az idei évtõl többet elkülöníteni a jövedelmébõl megtakarításokra, mint a korábbi években. Az összes megkérdezett 14,3 százaléka 5 ezer forint alatti összeget, 10,7 százaléka 5 és 10 ezer forint közötti összeget, míg 4,96 százaléka 10 ezer forintnál is többet tud befektetni jövedelmébõl 2014-tõl, mint a korábbi években. A felmérés szerint a fõváros mellett csak Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben magasabb azok száma, akik képesek havonta megtakarítani, mint azoké, akik egy forintot sem tudnak rendszeresen félretenni a nyugdíjas éveikre.

A Nógrádiak számítanak leginkább az állami nyugdíjra, az öngondoskodók aránya Vas megyében a legmagasabb A kutatásban résztvevõktõl megkérdezték, hogy szerintük kinek kell gondoskodnia a megfelelõ nyugdíjellátásukról. Saját felelõsségüket legnagyobb arányban a Vas megyében élõk jelölték meg: 50,8 százalékuk szerint a nyugdíjat nem várhatják csak az államtól – további 11,9 százalékuk ráadásul egyáltalán nem számít állami nyugdíjra –, ezért megfelelõ elõtakarékoskodással nekik is fel kell készülniük. Ezzel szemben a Nógrád megyében élõk csupán 39,9 százaléka szerint elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek nyugdíjcélú megtakarítással, és 48,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az idõskori ellátás fedezetének elõteremtése kizárólag állami feladat, hiszen „ezért fizetjük az adókat és járulékokat”- vélik. Ez utóbbi választ egyébként kizárólag a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben élõk jelölték meg többször, mint „a nyugdíj közös – egyéni és állami – felelõsség” választ.

A munkáltató tud motiválni az öngondoskodásra

Az Aegondirekt.hu kutatásában megkérdezett 4,808 35 évnél fiatalabb aktív korú 21 százaléka válaszolta, hogy a jelenlegi munkáltatója biztosít számára olyan juttatást, amely nyugdíjcéljait szolgálja.Ezzel szemben a felmérésben résztvevõk 59,9 százalékának nyugdíjcélú öngondoskodását nem támogatja a munkáltatója, meglepõ azonban, hogy a válaszolók 19,1 százaléka nem tudja, hogy jár-e neki ilyen munkahelyi juttatás. Ez az utóbbi két adat azért is érdekes, mert a fiatal munkavállalók egyharmada (33 százaléka) megtakarítana a nyugdíjas éveire, ha a munkáltatója ugyanilyen mértékû befizetésekkel támogatná a nyugdíjcélú elõtakarékoskodását. Emellett azonban az állam szerepét is kiemelik a fiatalok: 34 százalékuk szerint a hosszú távú megtakarításokat ösztönzõ nagyvonalúbb adókedvezmények további megtakarításokra bátorítanák õket.

Eddig a 45-50 éves korosztály kötötte a legtöbb nyugdíjbiztosítási szerzõdést

„Nagyon érdekes, hogy a válaszadók 72 százaléka alacsony kockázattûrésûnek vallotta magát, akit kizárólag a biztos megtakarítási formák érdekelnek, ha a nyugdíjáról van szó. Ennek ellenére jól látható a január óta eltelt idõszakban a unit linked nyugdíjbiztosítási konstrukciók térnyerése és a garantált hozamú termékek iránti kisebb érdeklõdés, pedig ez utóbbiak ugyan alacsonyabb, de hosszú távon kiszámítható, biztos hozamot kínálnak” - mondja Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu vezérigazgatója. „Az Aegon biztosító az elmúlt két és fél hónap során több mint ezer nyugdíjbiztosítási szerzõdést kötött. A számok azt mutatják, hogy a 45-50 év közötti korosztály köti a legtöbb szerzõdést, havi átlagosan 15 ezer forintos díjjal. Arra számítunk, hogy az Aegondirekt.hu oldalán keresztüli online értékesítés beindulásával, csak ezen a csatornán keresztül további ezer új szerzõdést kötünk az év végéig” - teszi hozzá Marosvölgyi Péter.