A koronavírusválságot követő évtizedben a magyar gazdaságban jelentős növekedési potenciál van, amelynek eléréséhez egyes hazai vállalatoknak regionálisan, sőt európai szinten is számottevő pozíciókra kell szert tenniük – állítja legújabb elemzésében a McKinsey & Company. A tizenhárom, a hazai gazdaságot meghatározó mértékben befolyásoló ágazatra kiterjedő kutatás szerzői úgy vélik, Magyarország hosszú távú jövője szempontjából kiemelt fontosságú lesz a termelékenység és versenyképesség javítása a világméretű egészségügyi válságot követő időszakban.

Tizenhárom, a hazai gazdaság szempontjából kulcsfontosságú ágazatot vett górcső alá a McKinsey és nemzetközi kutatóintézete, a McKinsey Global Institute (MGI) annak megállapításához, hogyan készülhet fel Magyarország a következő évtizedben az erőteljes gazdasági növekedésre. Az elmúlt években a gazdasági növekedés a foglalkoztatás bővülésének és a termelékenység javulásának volt köszönhető. Az elemzők úgy vélik: a jövőben a digitalizáció, a hatékonyság és versenyképesség központba állításával 2030-ra akár a mai nyugat-európai fejlettség is elérhető közelségbe kerülhet.

A most megjelent tanulmány megállapítja, hogy 2015 és 2019 között Magyarország gazdasága átlagosan évi 4,1 százalékkal bővült: gyorsabban, mint a cseh és a szlovák versenytársak, sőt, az euróövezet átlagos növekedését is felülmúló módon. Az évtized második felében olyan gazdasági növekedést sikerült elérni, amelynek üteme duplája volt a megelőző öt év dinamikájának.

Biztató előzmények

Ezt a lendületet akasztotta meg a pandémia: 2020 második negyedévében 14 százalékos visszaesést láttunk itthon, valamivel nagyobbat, mint más visegrádi országokban. „Bár a koronavírusjárvány némileg keresztül húzta Magyarország azon törekvéseit, hogy utolérje a nyugat-európai gazdaságokat, szó sincs arról, hogy ezek a remények semmivé foszlottak volna a pandémia hatására” – hangsúlyozta Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodavezető partnere. A szakember szerint a globális egészségügyi válságból való kilábalást követő évtized döntő fontosságú lesz Magyarország jövője szempontjából.

Bizonytalanok a pandémia hatásai

A COVID-19 világszerte bénított meg szinte minden gazdasági tevékenységet, és akár évekig tarthat annak felmérése, milyen hosszú távú hatást gyakorol az egyes emberek életére, a gazdaság szereplőire, az állam működésére, vagy akár a nemzetközi normákra és szabályozásra. A világjárvány által okozott zavar azonban nem pusztán károkat okoz: a McKinsey elemzői szerint felkínálja a közeli jövőre vonatkozó ambíciók átgondolásának lehetőségét, hogy aztán a tanulságok alapján lehessen a megfelelő stratégiát és lépéseket kidolgozni.

„Megfelelően kidolgozott és jól végrehajtott erőfeszítésekkel repülőrajtot vehet a magyar gazdaság: a digitalizációt és a globális trendeket kihasználva az ország legjobb vállalatai regionális, sőt európai szinten is versenyképes szereplőkké válhatnak” – véli Havas András, a tanulmány társszerzője. A megfelelő intézkedésekkel Magyarország ismét képes lehet éves szinten 4 százalék körüli növekedést produkálni a következő évtizedben, ami tartósan az eurózóna átlaga feletti teljesítményt jelent.  Amennyiben ez valósággá válik, úgy az ország gazdasága a McKinsey véleménye alapján egy évtizeden belül elérné az eurózóna jelenlegi szintjét.

Felkészülni a magasabb sebességi fokozatra

Az, hogy ez a lehetőség mennyiben valósul meg, az elemzők szerint közel 50 százalékban a magyar gazdaság három szektorától függ: a feldolgozóipartól, az építőipartól és ingatlanfejlesztéstől, valamint a kiskereskedelemtől. Ezekben, ahogy a gazdaság többi kiemelt ágazatában is a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia a versenyképesség javításának, a hatékonyságot célzó beruházásoknak, valamint az innovációnak.

A McKinsey négy tényezőt emel ki azok közül, amelyek a leginkább elősegítik a versenyképesség, ezen belül különösen a termelékenység javulását. Ezek a következők:

• A közvetlen külföldi befektetésekre és egyre nagyobb mértékben a hazai megtakarításokra alapozó, átgondolt beruházásélénkítés.
• A 21. századi alapkészségekre, valamint a szükséges szakképzettséggel rendelkezők terén mutatkozó lemaradás felszámolására egyformán fókuszáló munkaerőfejlesztés.
• Kutatás-fejlesztési programokkal ösztönzött, a járvány következtében felgyorsult digitális transzformáció lendületét kihasználó innováció.
• Megfelelő intézményi kereteket, szabályozást és számos tágabb értelemben vett gazdaságélénkítő tényezőt felölelő, támogató környezet.

Az MGI becslése szerint a világgazdaság a különböző forgatókönyvek szerint 2021 közepe és 2023 második fele között érheti el újra a pandémia előtti szintet. „Mire ez bekövetkezik, Magyarországnak készen kell állnia arra, hogy nagyobb sebességi fokozatba kapcsoljon” – mondta Jánoskuti Levente. Ehhez elengedhetetlen, hogy az állami- és a magánszektor vezetői egyaránt a versenyképesség növelését tűzzék ki célul, amely meghatározza majd a következő évek hangsúlyait. A szakember hozzátette: a növekedés alapjának megteremtéséhez ugyanakkor azokat az országon belüli regionális különbségeket is kezelni kell, amelyek a jövedelmek, a termelékenység, az oktatás és az egészségügyi ellátás terén jellemzik az országot.