Az Economist Intelligence Unit és az Arbor Networks által végzett kutatások szerint az informatikai támadások száma folyamatosan növekszik, a vállalatok azonban továbbra is felkészületlenül állnak az egyre elterjedtebb fenyegetés elõtt.
Amennyiben a hackereknek sikerül feltörniük egy vállalati rendszert – akár primer hálózaton akár hozzáféréssel rendelkezõ harmadik félen keresztül – az ügyfelek adatai máris veszélyben vannak, a pénzügyi adatoktól, a címeken át az egyéb elérhetõségeikig.
Egy ilyen feltörés után nem csak a rendszer megjavításának költsége terheli a vállalatot, de a cég hirnevén is komoly csorba esik, ami a fogyasztói bizalom elveszítésén kersztül akár a teljes jövõbeli profitot felemésztheti. Nem egy olyan eset látott napvilágot az utóbbi idõben, ahol jelentõs mennyiségû ügyféladatot, bankkártya adatot, lakcímet, telefonszámot sikerült eltulajdonítaniuk számítógépes támadóknak.
Az ilyen különösen nagy horderejû informatikai támadásokat követõen nem könnyû a cégeknek talpra állniuk. Ennek ellenére a felmérésbõl az derül ki, hogy a cégek többsége még mindig nem fogta fel, hogy szakképzett munkaerõre, valamint idõ és pénz befektetésre van szükség ahhoz, hogy az informatikai rendszerek valóban védve legyenek.
A kutatás során több mint 360 cégvezetõt kérdeztek meg Európa, az Egyesült Államok és Ázsia szerte. A cégek mintegy 77 százaléka jelezte, hogy az elmúlt két évben tapasztatak valamilyen támadást informatikai rendszereikkel szemben, 38 százalék pedig továbbra sem rendelkezik valamiféle tervvel egy ilyen támadás esetére. A vállalatoknak világszerte mindössze 17 százaléka állítja magáról, hogy teljes mértékben felkészült egy online biztonsági incidensre.
A válaszadók közül sokan azt jelezték, hogy informatikai részlegüknek kellett megbirkóznia a támadások után jelentkezõ problémával, azonban azon a cégek körében, akiket az elmúlt két évben ért valamiféle támadás, kétszer gyakrabban fordul elõ, hogy külsõ IT-szakértõhöz fordult a kockázatok alaposabb megértése érdekében.
A megkérdezett üzleti vezetõk 41 százaléka mondta, hogy a potenciális veszélyek alaposabb ismerete segítségükre lenne a felkészülésben, ugyanakkor az arcvesztés elkerülése érdekében mindössze harmaduk hajlandó az õket ért támadásokkal kapcsolatos információk megosztására, holott az információcsere a tudásszerzést és a legjobb gyakorlatok kialakítását segítené. A megkérdezettek 57 százaléka önként biztosan nem tenne bejelentést egy-egy õket ért informatikai támadásról, hacsak nem törvény kötelezi rá õket.