Az építkezések felpörgése sem javított az építõipari cégek fizetési szokásain
2017.03.23
A piaci környezet pozitív változásai egyelõre nem eredményezték a magyar építõipar fizetési szokásainak javulását, sõt, valamennyivel még romlott is a helyzet tavalyhoz képest. A piacvezetõ hitelbiztosító legfrissebb elemzése azt mutatja, hogy továbbra is az építõipar vezeti a nem fizetéses esetek listáját a magyar gazdaságban. Az Atradius tapasztalatai szerint, míg az építõiparban évente átlag 100 esetben kell vizsgálatot indítani nem fizetés miatt, a második helyen álló fuvarozásban csak 30 ilyen eset fordul elõ. Az elemzõk a tavalyi brutális visszaesés után csak 2017 végére várják az építõipar teljesítményének javulását, mert akkorra fejezõdik be a CSOK bevezetése óta újraindult lakásépítkezések elsõ hulláma.

A piacvezetõ hitelbiztosító országigazgatója kiemelte, a halasztott fizetés továbbra is meghatározó az építõiparban, mint ahogy az is, hogy az építõipari cégek késnek a számláik kifizetésével. A B2B, tehát a vállalati ügyfeleknek megszabott számlafizetési határidõk az építõipar esetében körülbelül két héttel haladták meg az országos átlagot. – „Ez azt jelenti, hogy a szállítók eleve több idõt adtak építõipari vevõiknek a számlák kifizetésére, mint más iparági partnereiknek, és még ennek ellenére is gyakran késõbb jutottak hozzá a pénzükhöz” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A piacvezetõ hitelbiztosító elemzõi a szektor legfõbb kockázatának továbbra is a megrendelések összetételét tartják. Míg a német, francia vagy holland építõipar motorja a lakásépítés, addig Magyarországon az uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások húzták az építõipart. – „Mindenképpen egészségesnek tartjuk, hogy újraindultak a lakásfejlesztések. Ugyanakkor hiába mutat másfélszeres növekedést a szektor idei megrendelés-állománya az egyéb épületek kategóriájában, mint egy évvel korábban. Az összes beruházást tekintve ez ismét a nagyberuházásokról, gyorsforgalmi útépítésekrõl szól, nem pedig lakóépületekrõl” – mondta Vanek Balázs.

Az Atradius tanulmánya kiemeli azt is, hogy az infrastrukturális beruházások elszívják a szakképzett munkaerõt a lakásépítések elõl, miközben a vállalatok 50%-a már eleve a munkaerõhiányt tartja a növekedés legnagyobb akadályának. A munkaerõ problémája a lakásvásárlóknak is rossz hír, mert az ingatlanfejlesztõk csak kevésbé hatékonyan és többletköltségekkel tudják átadni a lakásokat, és ennek az árak emelkedése lehet a következménye.

A lakásárakat az áfa változása is emelheti, vélik az elemzõk. Ha marad a jelenlegi szabályozás, akkor 2019-ben megszûnik a lakások kedvezményes áfája. – „A nagy kérdés itt az lesz, hogy az építõipari vállalatok ebbõl mennyit tudnak majd a vevõkre hárítani. A beruházók megpróbálják majd a lehetõ legtöbb projektet átadni az áfaemelés elõtt, így elõfordulhat, hogy visszaesés következik be az építõiparban. 2020-ban pedig kifutnak az Európai Uniós támogatások, és ez szintén visszaesést okozhat” – mondta az országigazgató.