Félreértés az új Ptk körül? Valóban elúszhat a cégvezetõk vagyona?
2014.03.25
Bár az új szabályozás számos kérdést vet fel, és sok múlik a kialakuló bírói gyakorlaton, azt vélhetõleg félreértelmezi a közvélemény – olvasható a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie ügyvédi iroda MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az új Polgári törvénykönyv alapján, ha egy társaság vezetõ tisztségviselõje a jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a társasággal egyetemlegesen felel. Az eddig megjelent vélemények ezt a szabályt úgy értelmezik, hogy a vezetõk személyes fenyegetettsége nagymértékben megnõ, hiszen az ilyen kárért eddig kifelé (harmadik személyek felé) csak a vállalkozás felelt. Már több biztosító speciális biztosításokat is kidolgozott e felelõsség kivédésére.

Az ügyvédi iroda szerint az új szabályozás semmiképpen nem jelenti azt, hogy innentõl kezdve a cég által okozott minden kárért vagy tartozásért felelõs lenne a vezetõ tisztségviselõ is.

Bár az új Ptk. szövege többféle értelmezésre ad lehetõséget, vélhetõleg a helyes értelmezés az, hogy az egyetemleges felelõsség csak ritka és különös esetekben jelentkezhet – magyarázzák a szakértõk. Ilyen az, amikor a vezetõ egy szerzõdéses viszonyon kívül saját cselekményével okoz kárt, de nem a társaság mûködésével vagy irányításával kapcsolatosan teszi azt.

A vállalatirányító (céggel egyetemleges) felelõssége csak a szerzõdésen kívüli károkozásért áll fenn. Így például, ha késve szállít a vállalkozás, akkor a vevõ káráért nem õ felel.

A szakértõk kiemelik, hogy még az eddig helyesnek vélt szigorúbb értelmezés alapján is az ügyvezetõ mentesülhet a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy az ilyen tisztséget betöltõ személytõl az adott helyzetben elvárható magatartást, vagyis megfelelõ körültekintést és gondosságot tanúsított.