Mit is hívunk pontosan életbiztosításnak?
Életbiztosítások esetén a szerzõdõ és a biztosító biztosítási szerzõdést köt, mely során a szerzõdõ díjfizetése ellenében valamilyen, a biztosított életével kapcsolatos esemény bekövetkezte esetén a biztosító szolgáltatást (bizonyos összeget kifizet) nyújt.

Az életbiztosítás esetében alapvetõen kétféle biztosítási esemény fordulhat elõ:

• a biztosított halála,
• a biztosított életben léte adott idõpontban.

Klasszikus életbiztosítás
A megtakarítási életbiztosítási igény jellemzõen két meghatározó életszakaszban szokott felmerülni. A fiatalok esetében a befektetés jellegû megtakarítás általában lakás vásárlására, vagy pedig a családalapítás megkönnyítésére szolgál, míg az idõsebbek inkább a nyugdíjas éveiket szeretnék biztosítani, félretenni.

A klasszikus életbiztosításokkal magas szintû életbiztosítási védelmet teremthetünk, miközben megtakarításainkat is biztos kezekben tudhatjuk anélkül, hogy befektetési döntéseket kellene hoznunk.

Kockázati életbiztosítás
A klasszikus életbiztosítás egyik altípusa a kockázati életbiztosítási forma, amely hatékonyan enyhítheti egy halállal járó váratlan esemény, súlyos anyagi következményeit. Egyedi igények szerint alakítható, így adott esetben akár hitelfedezeti életbiztosításként is megköthetõ, vagyis a hiteltörlesztés idõszakában fellépõ, nem várt anyagi nehézségekre is felkészülhetünk vele. Számos egyéb kiegészítõ biztosítás is köthetõ mellé, mellyel magasabb szintû, komplex biztosítási védelem alakítható ki.

Unit – linked életbiztosítás
Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, ahol a befizetett díjakat a biztosító az ügyfél által meghatározott eszközalapokba helyezi el. Bár azt is megválaszthatjuk, hogy hány évre szeretnénk lekötni megtakarításunkat, a legtöbben nem veszik figyelembe, hogy a megkötött unit-linked életbiztosítások, bár tartamuk rugalmasan választható, legtöbbször hosszú idõszakra szólnak, és ha a tartam lejárata elõtt szeretné valaki kivenni a befektetett összeget, akkor azt általában visszavásárlási veszteséggel teheti meg. Így csak a végsõ esetben szüntessük meg a lejárati dátum elõtt életbiztosítási szerzõdésünket.

Abszolút hozam
Az abszolút hozamú alapok sikerének a titka, hogy mind emelkedõ, mind csökkenõ piaci környezetben pozitív hozamra törekednek. Az ilyen alapok nem egy megadott referenciaindexet (benchmark) követnek, így sem a részvénypiacok pozitív, sem a negatív teljesítményébõl nem részesednek, a hozam az alapkezelõ szakértelmétõl, döntéseitõl függ. A jól megválasztott stratégia és a helyes idõzítés révén a legjobb alapok – bár számottevõ kockázat mellett – hosszabb, 3-5 éves idõtávon jelentõsen képesek felülteljesíteni a kockázatmentesnek tekintett rövid lejáratú állampapír hozamokat. Az abszolút hozamú alapok ezért legalább 3-5 éves befektetési idõtávra ajánlottak, számottevõ kockázatú összetett pénzügyi termékek.

Indexalap
Olyan befektetési alap, amely portfóliójának összetétele az alap mûködése során megegyezik valamely elõre megválasztott piaci index (például: BUX, MAX) összetételével. Az alap lényege, hogy a potenciális befektetõk pontosan a meghatározott piac teljesítményébõl részesülhetnek, az alap hozama megegyezik az index hozamával..

Kötvényindex
A kötvényindexek egy adott referencia kötvényportfolió (pl. 1 éven túli lejáratú magyar államkötvények) teljesítményét képezik le. A kötvények hozama az idõarányos kamatból és a kötvények árfolyamváltozásából tevõdik össze. A kötvények árfolyama a piacon elvárt hozamszinttel ellentétes irányba mozog, tehát csökkenõ hozamszintek esetén a kötvényindex hozama meghaladja a kötvények kamatszintjét.