A katásoknak 2021.01.15-ig írásban tájékoztatniuk kellene az aktív partnereiket, hogy továbbra is kisadózók. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint azonban a "KISADÓZÓ" kifejezést tartalmazó, partner felé kibocsátott számla is írásos tájékoztatásnak minősül – olvasható a MKOE Facebook oldalán.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal szerint 2021. január 1-je óta a kisadózó vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell kifizetőjüket kataalanyiságukról. Ezt a szerződéskötéskor írásban kell megtenniük. Ha a kisadózó a kifizetővel 2021. január 1. előtt kötött szerződést és a partneri viszony 2021-ben is fennáll, a kifizetőt a katás vállalkozásnak 2021. január 15-éig kell tájékoztatnia.
Az MKOE becslése szerint mintegy negyedmillió katás érintett és nagyjából 1 millió tájékoztatásról lehet szó. Még ha csak 500 forint egy-egy ilyen tájékoztatás munkaráfordítási és közlési költsége, akkor az állam miatt a katásoknál félmilliárd forint plusz költség keletkezne 2021.01.15-ig.
A MKOE minden érintett katást arra kér, hogy ne menjenek a postákra, hogy írásos tájékoztatást küldjenek a partnereiknek, de e-maileket, vagy elektronikusan aláírt iratokat se küldözgessenek a partnereiknek, ha amúgy rendszeresen számláznak nekik! A "KISADÓZÓ" kifejezést tartalmazó, partner felé kibocsátott számla is írásos tájékoztatásnak minősül ugyanis.
Ezt a NAV részéről többen is elismerték telefonon - bár a hivatalos válasz még nem érkezett meg – olvasható az egyesület Facebook posztjában.
A NAV ellenőrzési szakterületének gyakorlatából az következik, hogy bírságolás nem lesz, ha a tájékoztatás a számla benyújtásával teljesült, még ha az 2021.01.15 után került is a partnernek megküldésre. A számlán való tájékoztatás akkor is megfelelő, ha a számlán nem szerepel aláírás és azt elektronikus úton juttatták el a partner számára.
A NAV várhatóan csak "sérelem" esetén fog bírságolni. Akkor keletkezik "sérelem", ha a katás megtéveszti a belföldi "céges" megbízóját és a benyújtott számlájával meglepetésszerűen túllépi a 3 millió forintot, amivel váratlanul 40% különadót okoz. Ha ezt a számlabefogadó sérelmezi a hivatalnál, akkor könnyen előfordulhat, hogy a NAV mulasztási bírságot szab majd ki a katásra. Ez nagyon ritka eset lesz!
Mit tegyenek a belföldi üzleti felhasználókat kiszolgáló katás webáruházak? Számukra azt javasolja a MKOE, hogy a megrendelés folyamatában kerüljön feltüntetésre a kisadózás ténye, de ne a címlapon, hiszen a katázás csak a belföldi "céges" megrendelő számára közlendő, mindenki más számára adótitok. Hasonló a helyzet az üzletek, boltok esetén: ott a számlán kerüljön közlésre a kisadózás ténye, amire célszerű az értékesítéskor felhívni szóban a figyelmet.