Hiú ábrándnak bizonyult, hogy a világjárványnak köszönhetően csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, ezáltal pedig lassul a klímaváltozás. Az Európai Unió Föld-megfigyelő programja, a Copernicus adatai alapján mára bizonyossá vált, hogy a kontinensen a tavalyi volt a legmelegebb év mióta mérni tudjuk a hőmérsékletet. 2016-tal holtversenyben globálisan is 2020 volt a legforróbb év – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján.

Európában tavalyig 2019 volt a legmelegebb év, de 2020 0,4 Celsius-fokkal meghaladta még ezt is. Az atmoszféra szén-dioxid-koncentrációja emelkedett – mondja Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanára, az MTA doktora. 2020 az 1980–2010 közötti referencia-időszak átlaghőmérsékletét 0,6 Celsus-fokkal, az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletet már 1,25 fokkal haladta meg (ez az érték az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint nem szabad, hogy 1,5 fok fölé menjen).

Leginkább az északi-sarkvidéki területek és Szibéria melegszik: e régiókban még sohasem tértek el ilyen mértékben az éves átlaghőmérsékletek a sokéves átlagtól. Az északi sarkköri jég kiterjedése tavaly júliusban és októberben rekord kicsi volt.

Összességében a pandémia miatti lezárások hatása a felmelegedés mértékének csökkenésében nem látható – fogalmaz Bartholy Judit.

A klímakutató szerint minden embernek meg kell tennie mindent, hogy a saját tevékenysége által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét minimalizálja.

Az egyetemi tanár szerint az egész bolygót érintő klímakrízis nem az évszázad közepére fog kezelhetetlenül súlyossá válni, hanem akár már néhány éven belül.