Dénes Tamás, a MRSZ elnöke szerdán az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta: a szervezet azért tartja fontosnak az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázását, mert az új büntetõ törvénykönyv alapján - az általunk megkérdezett szakértõk szerint - elõfordulhat, hogy az az orvos is felelõsségre vonható, aki az utólag, de elõre nem kért hálapénzt elfogadja.
A szövetség elsõ körben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, valamint az Emberi Erõforrások Minisztériumához fordult. A két tárca állásfoglalása szerint az elõre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan elõny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatos minisztériumi álláspontnak nincs kötelezõ jogi ereje - olvasható a rezidensszövetség közleményében.
"A magyar orvostársadalom megérdemli azt a tiszteletet, hogy ne teljes jogbizonytalanságban kelljen végezze mindennapi gyógyító munkáját" - fogalmaznak közleményükben.
Hangsúlyozzák, céljuk továbbra is az, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók egy tiszta, átlátható és kiszámítható rendszerben gyógyuljanak és gyógyítsanak, olyan rendszer kialakításában érdekeltek, amelyet nem a hálapénz mozgat, hanem a tisztességes bérek és a pozitív ösztönzõk.
Az MRSZ emlékeztet, hogy a szövetség tavaly áprilisban indította útjára "Hála-Pénz - hálát a betegtõl, pénzt az államtól" kampányát. A kampány keretében végzett felmérés rávilágított arra, hogy az orvosoknak sem érdekük a hálapénzrendszer fenntartása. Az is kiderült, az emberek többsége egyetért abban, hogy a hálapénz elfogadása és adása büntethetõ legyen, ha olyan keretrendszer születik, amely ezt lehetõvé teszi.
Zsebbõl fizetjük a negyedét
Az OECD 2013-as egészségügyi körképébõl kiderül, hogy az egészségügyi kiadások átlagosan 20%‑át közvetlenül a betegek fizetik. Ez az arány Hollandiában és Franciaországban 10% alatti, míg Chilében, Koreában és Mexikóban a 35%‑ot is meghaladja. 2011‑ben az OECD‑országokban a zsebbõl fizetett egészségügyi kiadások mintegy 19%‑a fogászati kezelésekre, újabb 12%‑a pedig szemüvegre, hallásjavító eszközökre és egyéb terápiás berendezésekre költötték.
Hazánkban, 2011-ben az egészségügyi kiadások több mint negyedét, 26 százalékát tették ki a háztartások által közvetlenül kifizetett összegek, amely arány az ezredforduló óta nagyjából változatlan. Csehországban ugyanez az arány 2011-ben kevesebb, mint 15 százalék, Lengyelországban és Szlovákiában 22 százalék, Németországban 13 százalék, Franciaországban mindössze 7 százalék.
Magyarországon ezt a magas arányszámot a hálapénzfizetés elterjedt gyakorlata magyarázza. Az Egészségügyi Gazdasági Szemlében egy éve megjelent tanulmány szerint a betegek egyötöde fizet az orvosi viziteken átlagosan évi 16 900 forintot, csaknem fele a kórházi ellátás során pedig átlagosan évi 37 300 forintot. A felmérésben résztvevõk több mint fele közömbösen vagy pozitívan ítélte meg a paraszolvenciát. Az egészségügyi dolgozóknak fizetett hálapénzt elkerülhetetlennek tartják az emberek az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt.