Háromszor annyian részesültek hazánkban pénzügyi kultúra fejlesztő képzésben az elmúlt négy évben, mint azt megelőzően. Az iskoláskorú tanulók jelentős felülreprezentáltsága azonban nem változott – állapítja meg jelentésében az Állami Számvevőszék.

A Németh Erzsébet - Vargha Bálint Tamás - Domokos Kinga által jegyzett kutatás azt értékelte, hogy történt-e előrelépés a pénzügyi tudatosság oktatásában és fejlesztésében Magyarországon 2016 óta. Áttekintették a pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatos állami szerepvállalás változásait, illetve egy kérdőíves felmérésben azt vizsgálták, hogy a közoktatáson kívüli képzéseken milyen szervezetek, kiket és milyen tematika alapján képeznek.

A Nemzeti alaptanterv az iskolák számára mind a fejlesztendő kulcskompetenciák között, mind pedig a fejlesztési területek, nevelési célok között megjelölte a gazdasági és pénzügyi nevelést. A szakgimnáziumokon kívül azonban kötelező tantárgyként nem oktatnak pénzügyi ismereteket a közoktatás intézményeiben. Nagy előrelépést jelentett, hogy a kormány 2017-ben elfogadta a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiát, illetve még ebben az évben megjelent az első akkreditált pénzügyikultúra-tankönyv gimnazisták, majd 7-8. évfolyamos diákok számára, amit számos újabb tankönyv, munkafüzet, elektronikus segédlet követett.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a képzések volumene, a képzési programok, és az azon résztvevők száma jelentősen nőtt 2016- hoz képest. Jelentős pozitív változás, hogy háromszor annyi honfitársunk részesült pénzügyikultúra-fejlesztő képzésben az elmúlt négy évben, mint azt megelőzően. Ugyanakkor az iskoláskorú tanulók jelentős felülreprezentáltsága nem változott.

Előrelépést jelent továbbá, hogy a képzések átlagos időtartama hosszabb lett, megjelentek a főleg felnőtteknek szóló, többnapos képzések. A tudásátadás fókuszában továbbra is az egyéni takarékoskodás és pénzügyi tudatosság, a pénzügyi önismeret, attitűd és viselkedés fejlesztése állt, ami indokolt, hiszen a tantárgyak keretében pénzügyi tudatosságot kevésbé, inkább pénzügyi ismereteket és kalkulációs feladatokat lehetséges oktatni. A nyugdíjaskori tartalékolási stratégiák oktatásának elterjedtsége azt mutatja, hogy a képzéseket folytató szervezetek felismerték: ez a demográfiai folyamatok miatt elengedhetetlen. A befektetési és vállalkozási ismeretek oktatása azonban továbbra sem prioritás.

A képzés célcsoportjai között megjelentek a pénzügyileg sérülékeny csoportok. A felnőtteknek szóló képzések java része azonban nem veszi figyelembe a célcsoportok jövedelmi helyzetét, társadalmi hátterét, így a munkanélküliek, nyugdíjasok és vállalkozók alacsony számban jutnak számukra kidolgozott speciális, a pénzügyi kultúrát fejlesztő edukációhoz.

Indokolt lenne a képzési programokban nagyobb figyelmet szentelni a felnőttek - ezen belül is a pénzügyileg sérülékeny csoportok - pénzügyi tudatosságának fejlesztésére, különösen a közpénzből is finanszírozott képzések esetén. Miközben fontos a pénzügyi attitűdök, a takarékoskodás és a pénz beosztását megtanítani, a képzések fejlesztése során szükséges törekedni arra, hogy ne csupán a pénz tudatos elköltésével, hanem a pénz megszerzésével kapcsolatos ismeretek is bővüljenek.

A teljes tanulmány itt érhető el.