A magyarországi szállítmányok jelentõs része nem rendelkezik megfelelõ biztosítással
2014.05.13
A fuvarozási bûncselekmények 2013-ban 8,2 milliárd euró – 2500 milliárd forint - veszteséget okoztak az Európai Unióban, ami több mint a teljes magyarországi biztosítási piac éves díjbevételének háromszorosa. A fuvarozási láncolatban résztvevõk közös felelõssége a megelõzés és a biztosítás, utóbbi a szállítmányozási, illetve a CMR (nemzetközi fuvarozói felelõsségbiztosítás) biztosításból áll össze – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) keddi sajtótájékoztatóján.

Az összetett, és sok esetben bonyolult közúti fuvarozási folyamat kockázatai a megfelelõ szabályozási keretek betartásával és a biztosítási fedezetek megteremtésével minimálisra csökkenthetõk. Egy fuvar biztonsági költsége a rakomány értékéhez képest a legtöbb esetben elenyészõ, mintegy százezer forint körüli összeg.

Technikailag ez egy jó minõségû plomba, illetve zár vagy lakat beszerzését jelenti, valamint egy GPS mûködtetését, amely akár online útvonalfigyelésre is alkalmas. Az eszközvédelmen túl a gépkocsivezetõ személyére vonatkozó elõírások betartása szükségszerû. „Igen egyszerû technikai megoldásokra lenne csak szükség, amelyek használatával jelentõsen csökkenthetõk a kockázatok” – magyarázza Papp Róbert, a Magyar Biztonsági Fórum ügyvezetõje.

A megelõzést szolgálja a folyamatszabályozás és a megfelelõ biztonsági zárak használata, ezen túl pedig lényegi elem a megfelelõ biztosítás megléte is. „Ezek megoszlása a gyakorlati tapasztalatok szerint eltérõ: míg a nyugat-európai országokban a szállítmánybiztosítás megkötése az általános, addig Magyarországon kevesebb biztosítást kötnek, viszont több biztonsági intézkedést tesznek, igaz gyakran nem a megfelelõ eszközzel és nem a megfelelõ módon” – teszi hozzá a szakember.

A MABISZ adatai szerint a tavalyi év végén a szállítmánybiztosítási szerzõdések száma megközelítette a 25 ezret, a szállítmánybiztosításokból befolyó éves díj pedig körülbelül 4,4 milliárd forintot tett ki. A becslések szerint a magyar szállítmányok nyugat-európaihoz hasonló arányú biztosítottsága esetén az éves állománydíj megközelíthetné a 10 milliárd forintot, a szerzõdésszám pedig a jelenleginél lényegesen magasabb lehetne.

„Jelentõs problémákat vet fel az alulbiztosítottság is. Amellett, hogy a magyarországi szállítmányok jelentõs része nem rendelkezik megfelelõ szállítmánybiztosítással, s amelyek rendelkeznek is ilyennel, azokra sem a megfelelõ fedezetre kötnek biztosítást. A szállítók gyakran csak arra figyelnek, hogy valamiféle minimális biztosítási fedezettel rendelkezzenek”- fejti ki Harkai Krisztián, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Szállítmánybiztosítási Bizottságának elnöke. „Óriási a verseny a fuvarozói piacon, így a biztosítási díj is olyan tétel, amely gyakran esik áldozatául a költségcsökkentésnek.”

Nyugat-Európában elõfeltétele a megbízó és a fuvarozó együttmûködésének, hogy az utóbbi a megfelelõ biztosításról fedezetigazolást tudjon bemutatni, ezzel szemben a magyar piacon ez egyáltalán nem általános. „Itthon is elvárható lenne ugyanez, ha egy több 10, vagy akár 100 millió forint értékû rakománnyal indul útnak egy szállítmányozó, ráadásul ezt gyakran több helyen, több alkalommal át is rakják a szállítási folyamat során.” – véli Harkai Krisztián.

Az edukáció és tájékoztatás szerepe kiemelkedõ fontosságú, hiszen a megfelelõ biztosítottsági védelem megteremtése a fuvarozási láncolatban résztvevõ szereplõk közös érdeke. A szállítmányozási, illetve megfelelõ CMR-biztosítással rendelkezõ fuvarozók és a megrendelõi oldal kockázatai minimálisra csökkenthetõk, a biztosítási díj pedig lényegesen alacsonyabb lehetne, ha az érintett piaci szereplõ rendelkezik a megfelelõ védelmi eszközökkel, és bizonyíthatóan eleget tesz a szabályozási követelményeknek.