A vihart óriási mennyiségû csapadék és orkán erejû szél kísérte Magyarország területén, országszerte jelentõs károkat okozva a lakóépületekben, a köztéri infrastruktúrában és épületekben, illetve a mezõgazdaságban. Az elmúlt héten, illetve e hét elsõ napján csaknem két-háromszorosával növelte meg a biztosítóknál az ilyenkor szokásos kárbejelentések számát, ám május 12-e és 18-a között volt olyan nap, amikor egyes társaságokhoz érkezõ bejelentések száma négy-ötszöröse volt az ilyenkor átlagosnak.

Az Yvette-tet kísérõ leggyakoribb kártípusok a villámcsapás, valamint a villámcsapások másodlagos – úgynevezett indukciós – hatásai által okozott károk, az – elsõsorban fakidõlések okozta - rádõléses károk, illetve a tetõmegbontással, tetõsérüléssel kapcsolatos károk és a beázások.

A legtöbb bejelentés Somogy, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Heves és Pest megyébõl érkezett, illetve a fõvárosból és annak vonzáskörzetébõl.

A biztosítók a bejelentéseket követõen már múlt héten megkezdték a kárfelméréseket.

A hazai lakóingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele - a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Kedvezõtlen tendencia ugyanakkor, hogy az egyéni lakásbiztosítási szerzõdések száma 93 ezer darabbal maradt el a 2010. évitõl, és 2014. január elsején kevesebb, mint 3 millió, összesen 2,98 millió volt.

A lakásbiztosítások díja egyébként csökkenõ tendenciát mutat, a 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerzõdések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.