A szociális védelem kulcsfontosságú stratégiai eszköz a szegénység és az egyenlõtlenségek csökkentéséhez és a befogadó növekedés egyidejû ösztönzéséhez, mivel javítja a társadalom sérülékeny szegmenseinek egészségügyi állapotát és növeli a teljesítõképességüket, fokozza a termelékenységüket, támogatja a belsõ keresletet, és elõmozdítja a nemzeti gazdaságok szerkezeti átalakulását - vélekedik az ILO.

122 kormány – amelyek közül 82 fejlõdõ országban van – csökkenti a közkiadásait 2014-ben. Ezek az intézkedések kiterjednek a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás és a jóléti rendszer reformjára, amely sok esetben a rendszerek finanszírozásának vagy a fenntartásukra szánt összegeknek a csökkentését jelenti, illetve a támogatások megszüntetését vagy az egészségügyi dolgozók és szociális munkások számának csökkentését vagy korlátozását, vagy a bérük visszaszorítását.

A jelentés szerint a legújabb fejlemények azt mutatják, hogy számos magas jövedelmû ország is csökkenti a szociális védelmi rendszerét. Az Európai Unióban a szociális védelembõl kivont összegek már hozzájárultak a szegénység növekedéséhez, amely jelenleg 123 millió embert érint, vagyis a lakosság 24 százalékát, köztük gyerekeket, nõket, idõseket és fogyatékkal élõket.

A jelentés szerint a munkaképes korúak szociális védelmére szánt kiadások (például munkanélküliség, gyermekvállalás, fogyatékosság vagy munkahelyi baleset miatt) komoly eltéréseket mutatnak a különbözõ régiókban, az afrikai 0,5 százaléktól egészen a nyugat-európai 5,9 százalékig. Világszerte a munkanélküliek csupán 12 százaléka kap munkanélküli támogatást; ez Nyugat-Európában 64 százalékot érint, a Közel-Keleten és Afrikában viszont kevesebb mint 5 százalékot.

A nyugdíjkorhatár feletti lakosság csaknem fele (49 százalék) nem kap nyugdíjat, és azok közül is, akik nyugdíjellátásban részesülnek, sokan bõven a szegénységi küszöb alatt élnek. A majdani nyugdíjasok legalább 14 európai országban kapnak majd alacsonyabb nyugdíjat. A jelentés arra is rámutat, hogy a világ lakosságának körülbelül 39 százaléka nem tartozik semmilyen egészségügyi ellátórendszerbe, sõt az alacsony jövedelmû országokban ez az arány meghaladja a 90 százalékot.

Az ILO becslései szerint világszerte 10,3 millió egészségügyi dolgozó hiányzik ahhoz, hogy minden rászorulónak minõségi egészségügyi ellátást lehessen nyújtani.