Pénzügyileg tudatosabbak a felsőoktatási hallgatók, a pénzügyi tájékozottságuk szintje ugyanakkor nem változott - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék kutatása, amelyet 2013 után, 2020-ban végeztek el újra azonos módszertannal. A kutatás rámutatott, hogy a fiatalok nagyobb mértékben értékelték túl pénzügyi-gazdasági ismereteiket, mint 2013-ban, ugyanakkor hasonlóan kockázatkerülők. Fontos számukra, hogy legyen megtakarításuk, leginkább biztonsági tartalékra gyűjtenek. A hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősítése érdekében a pénzügyi ismeretek gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására további hangsúlyt kell helyezni – hangsúlyozzák a kutatók.

A most megjelent kutatás célja, hogy képet adjon a felsőoktatás különböző tudományterületén tanulmányokat végző fiatalok (2557 válaszoló) pénzügyi műveltségéről és tudatosságáról, illetve értékelje, hogy a hallgatók pénzügyi tudása, attitűdjei és viselkedése miként változott a témában végzett korábbi kutatást követő hét év alatt.

Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje (PTM), amely a hallgatók kalkulációs készségekkel kiegészített tudásszintjét méri, nem változott a 2013-as, illetve a most elvégzett felmérés között. Mindkét kutatás azt állapította meg, hogy a fiatal férfiak, a felsőoktatásban pénzügyi-gazdasági ismereteket tanulók, és azok akik huzamosabb ideig külföldön éltek, tájékozottabbak a pénzügyekben. A hallgatók valós és vélt tudása között lényeges különbség mutatkozott. A kutatásokban használt úgynevezett Énkép Index azt méri, hogy a hallgatók mennyire vannak tisztában saját pénzügyi tudásszintjükkel. E szerint a hallgatók mintegy fele ítéli meg reálisan önmagát, miközben a tudásukat túlbecslők aránya 38,6%, az alulbecslőké pedig 10,4%. 2020-ban a hallgatók nagyobb mértékben értékelték túl saját pénzügyi-gazdasági ismereteiket 2013-hoz képest.

A kutatás feltételezte, hogy a kockázatvállalás szintjét az énkép, nem pedig a valós pénzügyi tudás határozza meg. A hallgatók azonban a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a valós, illetve vélt pénzügyi tudásuktól függetlenül jellemzően - mintegy 80%-ban - kockázatkerülők, így vélhetően nem vállalnak fel olyan kockázatot, amely meghaladná az ítélőképességüket. Az indokolatlan kockázatkerülés azonban negatív hatással is járhat, hiszen visszatarthatja a fiatalokat attól, hogy vállalkozóvá váljanak, vagy olyan pénzügyeket érintő tranzakciókat indítsanak, amely a jólétük növeléséhez járulhatna hozzá - szögezi le az ÁSZ kutatása.

Megvizsgálták azt is, hogy a megtakarításaikat milyen pénzügyi termékben tartják a hallgatók. a diákok elsősorban az egyszerű, rövid távra szóló megtakarítási formákat részesítik előnyben, de azért egyéb lehetőségek is megjelenek a választásaikban (pl. egy évnél hosszabb bankbetét vagy lakás-takarékpénztár). A nők esetében első helyen van az otthon, jól elrejtett helyen tartott megtakarítás, a férfiaknál első helyen a folyószámla van.

A kutatók megvizsgálták a hallgatók célrendszerét, hitelezési, megtakarítási és befektetési kompetenciáikat, a pénzügyi szolgáltatásokkal és termékhasználattal kapcsolatos szokásaikat. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók egyaránt rendelkeznek rövid, közép és hosszú távú célokkal. A hallgatók elsődleges jövedelmi forrása a munkabér, a zsebpénz, valamint az ösztöndíj. A 2013-as adatokat a friss kutatás adataival összevetve látható, hogy nőtt azok aránya, akik rendszeresen tudnak megtakarítani, illetve a megtakarítások átlagértéke is emelkedett. Ma már a hallgatók 90%-ának van megtakarítása, amelynek átlagértéke a nettó havi jövedelmük 130 %-a. A hallgatók legnagyobb arányban biztonsági tartalék képzésére gyűjtenek - tárta fel az ÁSZ kutatása.

A kutatás összességében megállapította, hogy miközben a pénzügyi tájékozottság szintje annak ellenére nem változott, hogy a vizsgált időszakban egyre fokozódó figyelem irányult a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, az attitűdök területén pozitív változások figyelhetők meg. A hallgatók magabiztosabbak a pénzügyek területén, fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk, illetve biztonsági tartalékképzésre gyűjtenek. Ahhoz azonban, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödjön, az oktatás-nevelés során nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek oktatásán túl azok gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására - hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék.