Az elmúlt idõszakban felértékelõdött a béren kívüli juttatások szerepe a munkáltatóknál, ebben fõszerepet játszik, hogy a kérdéses juttatások kedvezményes adózás mellett adhatóak a munkavállalóknak. Lényegében a béremelésre, vagy annak kiegészítésére is remekül alkalmasak - hívja fel a figyelmet Biczi Orsolya, a Budapest Prime ügyvezetõ igazgatója.

A béren kívüli juttatások népszerûsége érthetõ, hiszen jelentõs kedvezményt biztosítanak: adóelõnyük a bérhez képest – a Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi tájékoztatása szerint - több mint 100 milliárd forintos nagyságrendû, és a munkáltatók közel 300 milliárd forint értékben biztosították ezt a dolgozók számára.

Másként is gondolkodhatnak a vállalkozások a béren kívüli juttatásokról

A béren kívüli juttatások tehát komoly adóelõnnyel rendelkeznek, nem kivétel ez alól számos biztosítási konstrukció sem. „A kedvezõ megoldások közé tartoznak a munkavállalókra a cég által köthetõ biztosítások. Az egész életre szóló, a szakmai berkekben whole life biztosításként ismert konstrukciók rendszeres díjfizetés esetén élveznek adómentességet, a kockázati életbiztosításoknál pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka a kedvezmény határa. Ezekkel a konstrukciókkal tehát a cégek kedvezõ feltételekkel bõvíthetik vagy módosíthatják a juttatási csomagokat\' – mutat rá Biczi Orsolya. Hozzátette: a másik oldalról pedig nagyon lényeges tényezõ, hogy a biztosítással jelentõsen növelhetõ az adott dolgozó elkötelezettsége a cég iránt.

Az életbiztosítások nem csak egy-egy dolgozó juttatási csomagjának bõvítésére alkalmasak, hanem ezzel a cégvezetõk is biztosíthatják a hozzátartozóik anyagi biztonságát, több cégtulajdonos esetén az egyikük tulajdonrészének kiváltására, megvásárlására is fedezetet nyújthat ez a konstrukció Így például a több tulajdonos kezében lévõ kis- és középvállalkozás számára is vonzó lehet a megoldás. A konstrukciónak más oldalról is van hozadéka: számos nemzetközi kutatás igazolja, hogy az elégedett dolgozóknak köszönhetõen az adott cég partnerei, ügyfelei is elégedettebbek lesznek, ami a cég fejlõdése szempontjából kulcskérdés.

Számok tükrében

A vállalati életbiztosítás egy középkorú munkavállaló esetében átlagosan havi 10 ezer forintból 20 milliós védelmet jelentõ életbiztosítást lehet kötni, vagyis az illetõ esetleges halála esetén ez 20 millió forintos kifizetést jelent. A konstrukció fõszerepet játszhat abban, hogy a kockázati életbiztosítások piaca felélénküljön. Magyarországon a cégvezetõi biztosításokat is magukba foglaló kockázati életbiztosítások mindössze 5 százalékkal részesednek az életbiztosítási díjbevételbõl, míg a nyugat-európai országokban jóval elterjedtebb, népszerûbb megoldás.

Jelentõs piacról beszélünk, ha csak a Magyarországon nyilvántartott társas vállalakozások közel 600 ezres számát nézzük. Biczi Orsolya szerint, ha az érintett cégeknek csupán az 5-10 százaléka él ezzel a megoldással a jövõben, akkor az egy, havi 10 ezer forintos befizetésnél is már éves szinten jelentõs piaci bõvülésnek van tere.