A következõ években számos család tervez nagyszabású munkálatokat, 21 százalék a tetõ- és csatornarendszer felújításában, 29 százalék az otthon szigetelésében is gondolkodik. Mindezekre 48 százalék több mint 300 ezer forintot költene, de 17 százalék akár 1 millió forintot is fordítana otthona hosszú távú biztonságára, felújítására.

A magyarok 29 százaléka tavaly úgy nyilatkozott, hogy belefogna otthona felfrissítésébe, az elmúlt 12 hónapban egyelõre a háztartások 68 százalékánál nem történt elõrelépés. Az elmúlt 1 évben a toplistát a beltéri munkálatok vezették (festés, konyha és fürdõszoba felújítás), a kültéri felújítások között pedig a képzeletbeli dobogó második fokán a tetõ felújításához kapcsolódó munkálatok állnak (15 százalék), a szigetelés után (23 százalék).

A felújítási hajlandóság a vidéki lakosság körében volt a legerõsebb az elmúlt 12 hónapban: a vidéki városlakók 27 százaléka, a falun élõk 26 százaléka frissítette fel a családi fészket. A budapestiek rosszul szerepelnek országos összehasonlításban, a fõvárosi háztartások mindössze 17 százalékában került sor a lakás vagy a ház felújítására.

Jövõbeli terveik kapcsán a lakosság fele tervez felújítást, azonban csak alig egyötödük kezdene bele a munkálatokba rövid, 1 éven belül. Az újépítések várható aránya 5 éven belül is igen alacsony lesz, mindössze a népesség 6 százaléka számít arra, hogy újonnan épített otthonba költözhet; a lakosság domináns hányada (89 százalék) csak felújításban gondolkodik.

A hitelre továbbra is csak másodlagos megoldásként tekintenek a magyarok, 55 százalékuk elsõsorban a saját megtakarításait fordítaná felújításokra. 48 százalékuk 300 ezer forintnál is többet szánna az otthona megszépítésére, de 17 százalékuk jóval magasabb összeget, akár 500 ezer – 1 millió forintot is költene a nagyobb, komplexebb felújítási munkálatokra.