Az életbiztosítási szerzõdésekre az év elsõ kilenc hónapjában 297,4 milliárd forint folyt be, ami 8 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a legnagyobb szegmenset képviselõ unit-linked életbiztosítások díjbevétele - 192,7 milliárd forint - csaknem 12 százalékot esett egy év alatt. Nõtt ugyanakkor a kockázati életbiztosítások díjbevétele: a halálesetre szóló életbiztosítások díjbevétele például 14,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Fõként az egyszeri és eseti díjas termékek népszerûsége nõtt, ami azt mutatja, hogy bár az ügyfelek egy része rövidebb idõtávra képes tervezni, az öngondoskodás igénye a jelenlegi helyzetben is fennáll. Az év végéig a kockázati életbiztosítások területén további idõszakos felfutás várható, mivel egy hónap múlva – a „Gender-direktíva” kötelezõ átvétele következtében - az „uniszex” termékárazás miatt eltûnhetnek a nõknek kínált jelenlegi kedvezõbb díjak.

A 2012-es év második fele az életbiztosítók számára döntõen a „Gender-direktíva” által elõírt „uniszex” árazás közelgõ, 2012. december 21-étõl esedékes kötelezõ átvételérõl szól. A biztosítók számára komoly feladatot – és költséget - jelent a szerzõdések átárazása, az informatikai rendszerek átállítása, illetve az adminisztrációs rendszerek módosítása.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012 elsõ kilenc hónapjában 295,7 milliárd forintot tett ki, ami 1,5 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év elsõ háromnegyed évéhez képest. A visszaesés fõként a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási (kgfb) díjbevétel folytatódó csökkenésének tudható be. A nem élet üzletágba tartozó, kgfb-n kívüli biztosítások díjbevétele ugyanakkor enyhe, 2,5 százalékos növekedést produkált.

A hosszú távú lakossági öngondoskodás ösztönzése a biztosítási piacon is elemi gazdasági érdek. Már a jelenlegi adatokból is leszûrhetõ, hogy az ösztönzõ szabályozási környezet megteremtése hogyan segítheti elõ e cél megvalósítását. Az elsõ kilenc hónapban 6,8 milliárd forintos díjbevételt hozó betegségbiztosítások beemelése az idei cafeteria-elemek közé 31 százalékos bõvülést eredményezett tavalyhoz képest. Igaz, a cafeteria-rendszer folyamatos változtatása miatt ez a növekedés szinte kizárólag az egyszeri, eseti díjas kategóriában jelentkezett, ami szintén rávilágít arra, hogy tartós eredmény csak a hosszabb távon is kiszámítható szabályozási környezetben remélhetõ.