A járvány miatt tavaly a legtöbb EU-tagállamban csökkent a születéskor várható élettartam, ami a 60-as évek óta folyamatosan emelkedett.

A születéskor várható élettartam az elmúlt évtizedben nőtt az EU-ban: a hivatalos statisztikák szerint évtizedenként átlagosan több mint két évvel nőtt az 1960-as évek óta. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok azonban arra utalnak, hogy az EU több tagállamában ez a trend megfordult az elmúlt években.

A születéskor várható élettartam az átlagos évek számát jelöli, amennyit egy újszülött gyermek élne, ha életének hátralévő részében az adott évben fennálló halálozási körülmények (az aktuális időszakban megfigyelt halálozási ráta) állnának fenn.

A rendelkezésre álló 2020-as adatok alapján a COVID-19 járvány kitörését követően az EU-tagállamok túlnyomó többségében csökkent a születéskor várható élettartam. A legnagyobb csökkenés Spanyolországban (-1,6 év a 2019-hez képest) és Bulgáriában (-1,5) történt, amit Litvánia, Lengyelország és Románia (mind -1,4) követnek. Hazánkban 0,8 évvel csökkent a lakosság születéskor várható élettartama 2019-hez képest.

Azokban az országokban, ahol rendelkezésre állnak már 2020-as adatok, a férfiakat kissé jobban érintette a várható élettartama csökkenés. Esetükben a legnagyobb mértékben Bulgáriában (-1,7 év), Lettországban és Lengyelországban (1,5 -1,5 év), valamint Spanyolországban és Romániában (1,4 -1,4 év) csökkent a születéskor várható élettartam.