Az adatok szerint a gépjármûbiztosítások után a lakásbiztosítások területén is intenzív árverseny zajlik: két év alatt 16 százalékkal, 26 ezerrõl 22 ezer forintra csökkent az újonnan megkötött lakásbiztosítások átlagdíja. Az idei évben pedig már szinte minden nagyobb piaci szereplõ aktívan népszerûsíteni kezdte önrészes termékeit.
Egyre többen vállalják az önrészt
A jelenleg elérhetõ lakásbiztosítások önrészének mértéke 10 és 60 ezer forint között található, az elérhetõ kedvezmény a vállalt önrész mértékével együtt általában 15 százalékig fut fel. Egyedül az egyik legnagyobb lakásbiztosítási szereplõ kínál 40 százalékos kedvezményt, de csakis legfeljebb 10 éves ingatlan esetén, a maximális, 50 ezres önrész vállalása mellett.
„Tisztában kell lennünk azzal,hogy az önrész választásával egyúttal azt is vállaljuk, hogy a biztosító a káresetek körülbelül felében egyáltalán nem is térít: ekkora hányadban fordulnak elõ ugyanis azok a kisebb, úgynevezett bagatell károk (például a kisebb beázások, üvegkárok),, amelyeknek helyreállítási költsége nem haladja meg a néhány tízezer forintos szintet, vagyis a választott önrész mértékét – magyarázza Sebestyén László, a Netrisk.hu vezérigazgatója. – A lakástulajdonosok egyre nagyobb hányada mégis vállalja az önrészt díjkedvezményért cserébe: az új online kötések között ma már minden 18. szerzõdés önrészes.”
A legnépszerûbb kiegészítõk a lakásbiztosításokhoz
Kedvezõ tendencia, hogy az önrészes lakásbiztosításokat kötõ ügyfelek egyre nagyobb hányada az önrész miatti megtakarítását valamilyen kiegészítõ, az általa megkötött lakásbiztosítás csomagjában nem szereplõ fedezetre költi. Ezek közül ötféle biztosítás teszi ki az összes megkötött kiegészítõ szerzõdés felét (zárójelben az összes kiegészítõ közötti kötési arányok):
- Családi balesetbiztosítások (13,8 százalék): Nem csak a szerzõdõ, hanem a lakásban lakó személyek számára is térítést nyújtanak rokkantság, csonttörés vagy baleseti halál esetén. A biztosított baleset bárhol bekövetkezhet, nincs a lakás területéhez kötve.
- Besurranó tolvajlás (11,6 százalék): Arra az esetre, ha a nyitva hagyott ajtón, erõszak nélkül behatoló, vagy éppen jóhiszemûen beengedett elkövetõ károsít meg bennünket
- Tetõ beázása: (8,7 százalék): Azokat a károkat téríti, amelyek a tetõ szigetelésének meghibásodása, a panelhézag tömítésének hiánya vagy elöregedése, illetve a nyílászárók szigetelési meghibásodása, elöregedése vagy kialakítási hibája okoz
- Ebtartói felelõsségbiztosítás (8,1 százalék): Ez a biztosítás az ingatlanhoz tartozó kutya által okozott felelõsségi károkat (harapás miatti kezelés, károsodott ruházat, stb.) téríti
- Bõvített üvegkár-biztosítás (7,3 százalék): a klasszikus lakásbiztosítások fedezeti körét kibõvítve a biztosító fedezetet nyújt különleges üvegek (például beépített üvegtetõ, bútorüvegek, kerámia fõzõlap, stb.) károsodására is.
Szintén a piaci verseny következménye, hogy egyre több biztosító kínál olyan lakásbiztosítási csomagokat, amelyek már eleve tartalmaznak egy vagy több kiegészítõ fedezetet is
1. „A lakásbiztosítás drága. Egy lakásbiztosítás havi 5-10 ezer forintos kiadást jelent.”
Távolról sem. Az elmúlt években sokat csökkentek a díjak. Egy átlagos paraméterekkel rendelkezõ lakás teljes körû biztosításának havi díja mindössze 1500-2500 forint között van.
2. „Minek kössek lakásbiztosítást, úgysem fizet a biztosító…”
A MABISZ 2013-as éves jelentése szerint a biztosítók Magyarországon több mint 3 millió lakásbiztosítási szerzõdést kezelnek és közel 700 ezer káreseményben közel 37 milliárd forint kártérítési összeget fizettek ki. Tény, hogy a biztosítók alaposan megvizsgálják a káreseményeket, de ez kötelességük is, hiszen nem a saját pénzükbõl, hanem díjfizetõ ügyfeleik pénzébõl fizetik ki a kártérítéseket.
3. „Nincs olyan érték a lakásban, amit érdemes lenne biztosítani.”
A sok kicsi sokra megy. Egy egyszerû beázás is könnyen okozhat jelentõs anyagi kárt, hiszen ilyenkor nem csak a fal rongálódhat meg. Az ajtók, az ablakok, a padló, a szõnyeg, a bútorok, bármilyen elektromos berendezés, amit elér a víz és zárlatos lesz. Könnyen összejöhet akár többszázezres kár is, amit egyben kifizetni bizony súlyosan megterhelné a családi kasszát.
4. „Minek kössek biztosítást, úgyis csak a gazdagokhoz törnek be.”
Tévedés. Naponta olvashatjuk a híreket a lakótelepi, a családi házas és nyaralóövezeti betörésekrõl. Tény, hogy a milliomosoknál nagyobb lehet a „zsákmány”, de a milliomosok jobban is védik az otthonukat, ezért a betörõ rizikója is nagyobb.
5. „Társasházban lakom. Nem kell lakásbiztosítás, a társasházi biztosítás mindent fedez.”
Sajnos ez nem így van. Egyrészt a társasházi biztosítás a lakásban lévõ ingóságokat eleve nem védi. Másrészt azt is meg kell mindig nézni, hogy a társasház által kötött biztosítás milyen jellegû fedezetet nyújt. Olyan esetben, amikor – a költségek leszorítása érdekében – csak bizonyos kárelemekre (például csak tûzre, viharkárokra) kiterjedõ alapbiztosítást köt a lakóközösség, egy csõtörés esetén semmilyen védelmet nem nyújt az adott biztosítás..
6. „Alig valamire jó egy a lakásbiztosítás…”
Egy modern lakásbiztosítás alapvetõen többféle káreseményre kínál kártérítést a beázástól és a csõtöréstõl kezdve a tûzkáron, az üvegkáron, a jég- és viharkáron át a betöréses lopásokig, a rablásig és a felelõsségbiztosításokig.. Akinek pedig különleges igényei vannak, számtalan olcsó kiegészítõvel szabhatja testre a biztosítását (pl. jogvédelem biztosítás, baleset-, betegségbiztosítás, zárcsere, fagyasztott élelmiszer- ebtartói biztosítás, kertbiztosítás, bõvített üvegtörés, besurranó tolvajlás, segítségnyújtások, stb.)
7. „Egy lakásbiztosítás megkötése órákat vesz el az ember életébõl és egy csomó hercehurcával jár.”
A lakásbiztosítást ma már ugyanolyan könnyen, pár perc alatt meg lehet kötni az interneten, mint egy kötelezõ biztosítást. A biztosítás lecserélése is ugyanúgy megy. Ha találunk számunkra kedvezõbb biztosítást, a meglévõ biztosítást legkésõbb 30 nappal a szerzõdés évfordulója elõtt fel lehet mondani és újat lehet kötni – hasonlóan a kötelezõ biztosításhoz.