A kutatásban felsorolt 16 tényezõ közül legkevésbé a bevándorlók letelepedése, a környezeti fenyegetések és a klímaváltozás jelent problémát a magyaroknak - ezeket csupán 1-2 százalék említette. Világszerte is a munkanélküliség a legaggasztóbb jelenség (összességében 45 százalék említette), amit a korrupció és a szegénység követ (34-34 százalékkal). A bûnözést 31 százalék, az egészségügyet 23 százalék nevezte meg a legnagyobb gondok között. A 24 országban, 19 ezer ember körében végzett felmérés eredményeibõl ezúttal az egészségüggyel kapcsolatos adatokat teszi közzé az Ipsos.

A magyarok háromtizede, a nemzetközi felmérésben szereplõ országok lakosságának 23 százaléka tekinti jelentõs problémának az egészségügy helyzetét. Öt országban a miénknél nagyobb aggodalom övezi az orvoslás, gyógyítás területén tapasztalható állapotokat. Brazíliában 64, Lengyelországban 58 százalék tartja nagy problémának az egészségügyi viszonyokat, az Egyesült Államokban 40, Kanadában 37, Ausztráliában 35 százalék sorolja a jelentõs gondok közé.

A brazilok, a lengyelek és a kanadaiak számára egyértelmûen az egészségügyi ellátás aktuális állapota a legnagyobb probléma, az amerikaiak és az ausztrálok körében a munkanélküliséget követõen a második legjelentõsebb gond. Hazákban az egészségügy iránti aggodalom csak a negyedik-ötödik a sorban, azt megelõzi a munkanélküliség, a korrupció és a szegénység, s a gyógyítás területével nagyjából azonos mértékû gondnak tartják a bûnözést.

Magyarországon az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmak az átlagosnál jellemzõbbek a nõkre (34%-ukra), a férfiak körében 25 százalék tesz errõl említést. A magyar nõk számára - a munkanélküliség és a szegénység után - az egészségügy a harmadik leginkább aggasztó terület, a férfiak viszont az ötödik helyre teszik. A többi társadalmi-demográfiai csoportban nincsenek jelentõs eltérések, az aggódók aránya az átlag, 30 százalék körüli - olvasható a szerkesztõségünkhöz eljuttatott közleményben.