Közlekedési eszközök használata, biztonságosságuk megítélése, közlekedési szokások és az ezekhez kapcsolódó biztosítási megoldások - ezeket térképezte fel 2015 harmadik negyedévében a K&H Biztos jövõ indexe. A Free Association 500 fõ megkérdezésével végzett felmérése alapján készült index célja, hogy negyedévente megvizsgálja a magyar lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változást. A mutató jelenleg -3,7 ponton áll a mínusz 50-tól plusz 50-ig terjedõ skálán. A felmérés minden negyedévben egy meghatározott témát is körüljár, a harmadik negyedévben a közlekedést.

A kutatásból kiderül, hogy az utakon közlekedõk kifejezetten nyitottak a technológiai újdonságok iránt. Elektromos rásegítésû kerékpárt a megkérdezettek fele szerint pár éven belül gyakran láthatunk, illetve a hibrid üzemû autók elterjedésének esélyeit is jónak látják: a férfiak fele szerint ezek pár éven belül szintén gyakoriak lesznek az utakon. A környezetkímélõ, tisztán elektromos üzemû autók elterjedésében a harmincasok (26 százalék) és a budapestiek (31 százalék) bíznak a leginkább. A fõvárosban élõ fiatalok nyitottak leginkább a hidrogénhajtású autók iránt is, azonban ennek a technológiának az elterjedését csak sokkal hosszabb távon tartják elképzelhetõnek. Bár számos nagyvállalat teszteli már az önvezetõ autókat, ezek hazai elterjedését a legtöbben csak évtizedek múlva látják valószínûnek, illetve 20 százalék gondolja, hogy ez a technika kudarc lesz. Kaszab Attila kiemelte: a biztonságos technológiák – mint például az önvezetõ autók - széles körben való elterjedése hozzájárulhat a károk csökkenéséhez, illetve forradalmat idézhet elõ a biztosítási piacon is, hiszen a kártérítés helyett a kármegelõzésen lesz a hangsúly.

Annak ellenére, hogy a gépkocsival közlekedést a megkérdezettek alig 27 százaléka ítélte nagyon biztonságosnak, 76 százalék rendelkezik saját vagy céges autóval. Az autózást a harmincas korosztály sokkal biztonságosabbnak tartja, mint az idõsebbek (34 százalék szemben a 23 százalékkal). Ezt a közlekedési formát fõként a magasabb végzettségûek és jövedelmûek, illetve a gyerekesek preferálják. A jogosítvánnyal rendelkezõk legnagyobb része kevesebb, mint 10 ezer kilométert vezet évente. Az évi 10 ezer kilométer más szempontból is vízválasztónak számít, aki ennél kevesebbet vezet, az nagyon veszélyesnek tartja az autózást (80 százalék), a többet vezetõk esetében viszont jelentõsen megnõ a biztonságérzet (59 százalék).

A megkérdezettek 60 százaléka hetente többször használ gépkocsit, helyi tömegközlekedést 34 százalék, kerékpárt pedig 31 százalék vesz igénybe hetente többször. A gyakori kerékpározás fõként a keleti országrészre és ott is inkább a nõkre jellemzõ.

A tömegközlekedési eszközöket a megkérdezettek kifejezetten biztonságosnak tartják: a legkedvezõbb értékelést a vonat kapta, ezt a közlekedési formát a válaszadók 52 százaléka tartotta nagyon biztonságosnak. Ezt követi a sorban a helyi tömegközlekedés és a távolsági busz. A legkevésbé biztonságos közlekedési eszköz a motorkerékpár lett (5 százalék tartja mindössze nagyon biztonságosnak), de a kerékpár sem ért el sokkal jobb eredményt (18 százalék szerint nagyon biztonságos). A terjedõben lévõ közösségi közlekedés (telekocsi, Uber) kapta a második legrosszabb értékelést, összesen 14 százalék szerint tekinthetõ nagyon biztonságosnak.

Érdekes, hogy a közösségi közlekedéstõl legkevésbé az 50-es korosztály ódzkodik: 13 százaléknak van csak negatív véleménye, míg a 30-asok körében ez az érték 25 százalékra ugrik.

Tudatos kgfb-választás

A kutatásból kiderül, hogy a kfgb tekintetében tudatosak az emberek: 64 százalék tudatosan megnézi a lehetõségeket a kgfb-évfordulóján. Ez különösen a férfiakra igaz, közöttük 73 százalék ez az arány. Míg a férfiak az internetes összehasonlító oldalakat és a szakmai cikkeket preferálják a döntéshez, a nõk inkább befolyásolhatók ismerõsök és a biztosító képviselõi által. Budapesten sokan informálódnak a biztosító saját honlapjáról is. Casco-biztosítást továbbra is kevesen kötnek, ez jellemzõen a magasabb végzettségû és jövedelmû budapesti férfiak által használt termék, amelyet a többség a saját döntése alapján választott ki (57 százalék).