A BlackRock vezetõje, David Lomas szerint az Európai Unión kívül is számos országban modernizálni készülnek a biztosítói tõkekövetelményeket, melynek egyértelmûen a Szolvencia II adott lendületet. Az európai uniós irányelv, amely várhatóan 2016-ban lép életbe, kétféle módon alakítja át a biztosítási portfoliók külsõ menedzselését: egyes biztosítók valószínûleg eszközeik kezelésének nagyobb részét bízzák majd külsõ félre, másrész, a kihelyezett eszközöket nagyobb valószínûséggel fektetik magasabb hozamot ígérõ alapokba, így fedezeti alapokba, illetve ingatlan- és infrastrukturális projektekbe.

Három pilléren nyugvó rendszer

A több mint egy évtizede készülõ Szolvencia II keretrendszer három pilléren nyugvó rendszerbe integrálja az EU 14 meglévõ biztosítási és viszontbiztosítási irányelvét. Az elsõ a tõkekövetelményekben, a második a kockázatkezelésben, a harmadik pedig a közzététel és átláthatóság követelményeiben jelent újat. A Szolvencia II kulcsfontosságú elemei egyre inkább elterjednek az EU-n kívüli országokban is, amely valószínûleg az ottani biztosítók eszköz-allokációjában is éreztetni fogja hatását.

Svájc és Ausztrália például már el is fogadták a Szolvencia II-höz hasonló új tõkekövetelményeket, vagyis már meg is elõzték az EU-t. Svájcban 2006-ban kezdõdött meg a biztosítási reform, ahol szintén egy 3 pilléren nyugvó rendszert dolgoztak ki, míg Ausztráliában tavaly vezették be az új szabályokat, amelyek fõ jellemzõi hasonlóak az uniós szabályokhoz, például tõke-szankciókat vezettek be az olyan beruházásokkal kapcsolatban, amelyek volatilisebbek, mint a portfolió egésze.

Az amerikai biztosítóknál hosszú éveken keresztül bevett gyakorlatnak számított, hogy kezelt biztosítási állományukat olyan leányvállalatoknál tartják nyilván, amelyek kevésbé szigorú tartalékkövetelményeket elõíró államokban mûködnek. Ilyen államok például Dél-Karolina, Vermont, illetve az offshore állam Bermuda vagy Barbados.

Ezek közül most Barbados is az uniós tõke-követelményekhez hasonló szabályokon dolgozik. Japánban és Mexikóban szintén ilyen követelményeket dolgoznak ki, míg Szingapúr és Kína egyelõre csak nyomon követik az uniós jogszabály-alkotást, hogy a késõbbiekben esetleg átvegyenek egy-egy kulcsfontosságú szabályt az EU-irányelvbõl.

Az új szabályok, valamint a fejlett piaci államkötvények igen alacsony hozamai miatt a biztosítóknak igen óvatosnak kell lenniük befektetési portfolióik diverzifikálásakor.

A Mercer Investment Consulting szerint az ausztrál biztosítók például már kezdik átalakítani befektetési portfolióikat, melyet korábban a likvid eszközök domináltak, mára azonban az ingatlan és infrastrukturális befektetések irányába kezdenek fokozatosan elmozdulni.

Európában, a világ legnagyobb biztosítási piacán, egy átlag életbiztosító 2009-ben még nagyjából 3,2%-os hozamot ért el befektetési portfolióján, ugyanez 2013-ban már csak 2,5% volt – állítja a J.P. Morgan a Bloomberg adatai alapján. Nem elég ugyanis ma már azt figyelembe venni, hogy melyek a legjobb eszközosztályok és befektetési stratégiák, arra is ügyelni kell, hogy ezeknek mekkora a tõkeköltsége.

Növekvõ outsourcing

A mintegy 25 ezer milliárd dolláros biztosítói vagyonnak körülbelül a 10%-át külsõ cégek kezelik a J.P.Morgan becslései szerint, az arány azonban növekszik.

További kihívást jelent a biztosítóknak az eszközeik és kötelezettségeik lejáratának megfeleltetése, ami szintén a külsõ eszközkezelõk igénybe vételére ösztönzi a biztosítókat. A J.P.Morgan által kezelt biztosítói vagyon az elmúlt három évben több mint kétszeresére, 70 milliárd dollárra nõtt globálisan.