Az Allianz Hungária Zrt. és a GfK Hungária Kft. közös kutatása szerint a megkérdezettek jelentõs része nem tekinti elégségesnek és kielégítõnek a pénzügyi tudását, a válaszok alapján több, mint 10 százalékuk egyáltalán nem konyít a pénzügyekhez, míg mindössze 1 százalék vallja magát pénzügyi zseninek. A pénzügyi ismeretek és tájékozódás alapján 3 csoportot különíthetünk el: minden hetedik személy tekinthetõ „pénzügyi szakértõnek”, mert az átlagnál jobban ért a pénzügyekhez (saját bevallása alapján), és rendszeresen tájékozódik is ezzel kapcsolatban. Közel hasonló arányban jelennek meg a „pénzügyi analfabéták”, akik nem értenek a pénzügyekhez, és nem is akarnak ezzel foglalkozni. A célcsoport nagy többsége „az átlagosan tájékozottak”, akik nem nagyon értenek a pénzügyekhez, de legalább alkalmanként tájékozódnak a pénzügyi kérdésekrõl, termékekrõl. A nõk és férfiak között nincs jelentõs eltérés a pénzügyi ismereteik terén.

A magyarok jellemzõen csak akkor tájékozódnak pénzügyi témában, ha konkrét kérdésük van, valamilyen problémával állnak szemben, minden ötödik személy azonban rendszeresen keres információkat a pénzügyekrõl. Tízbõl 4 válaszadónak nincs megtakarítása, döntõen azért, mert minden jövedelmükre szükség van a megélhetéshez, de a megtakarítás hiánya mögött rejlõ okok között a pénzügyi analfabéták körében gyakoribb az a felfogás is, hogy „a mának élek” vagy „inkább megveszem ma a drága holmit, mert lehet, hogy holnap elüt egy autó”.

Nem meglepõ talán, hogy a megtakarítás nagyobb arányban jellemzi a pénzügyi szakértõket. A megtakarítás képzésének legfõbb célja a váratlan kiadásokra, valamint a nyugdíjas évekre való felkészülés – ez utóbbi cél, valamint a lakás és autóvásárlás miatti takarékoskodás a pénzügyi szakértõk körében jellemzõbb. A legnépszerûbb megtakarítási formák: a betétek, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár. A pénzügyi szakértõk jellemzõen több terméktípust használnak, gyakrabban vesznek igénybe adó-visszatérítést nyújtó termékeket, míg a pénzügyi analfabétákra jobban jellemzõ, hogy „otthon a befõttesüvegben” gyûjtik megtakarításaikat.

A pénzügyi szakértõk jellemzõen sokkal derûlátóbbak, és csaknem 20 százalékuk igyekszik maradéktalanul kiélvezni az életet, miközben a pénzügyi analfabétáknak csak 7 százalékáról mondható el ugyanez. A társaságért, társasági szórakozásért is inkább a pénzügyileg tájékozottak vannak oda, hiszen szívesen töltik idejüket a család és barátok társaságában. A kutatás alapján a rendezettség és a pénzügyi tájékozottság között is figyelhetõ meg kapcsolat: minél tágabb pénzügyi ismeretekkel rendelkezik valaki, annál inkább igényli a rendet maga körül. Míg a pénzügyi analfabéták alig több, mint 20 százaléka, a pénzügyi szakértõk közel fele szereti megtervezni a napjait, a jövõjét és az életét. A pénzügyi szakértõkre emellett jellemzõbb a kockázatvállalási hajlandóság, sokkal inkább ragaszkodnak az önállósághoz, egyedül hozzák meg döntéseiket, és véleményükre a környezetük is sokkal jobban ad. Vajon tájékozottságuk van hatással személyiségükre, vagy személyiségük vezette rá õket, hogy jobban elmélyüljenek a pénzügyek világában?