A magyarok 15%-ával előfordult már, hogy hamisított terméket vetettek meg vele. A hamisított termékek súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatokat rejthetnek.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által készített, Az európai polgárok és a szellemi tulajdon című tanulmány szerint a fogyasztók még mindig nehezen különböztetik meg a valódi termékeket a hamisítványoktól.
Az európaiak közel egytizede (9%) állította, hogy valamilyen hamisítványt vetettek meg vele, de ezen belül az uniós tagállamok között jelentős különbségek vannak. A félrevezetett fogyasztók arányát tekintve Magyarország (15%) a harmadik helyen áll, Bulgária (19%) és Románia (16%) mögött. A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2%) és Dániában (3%) mérték.
Miközben globálisan virágzik az elektronikus kereskedelem – az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70%-a vásárolt online –, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára. A tanulmány szerint az európaiak egyharmadában (33%) merült fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően.
Az EUIPO és az OECD közös tanulmányában arra az eredményre jutott, hogy a hamisítványok az uniós behozatal 6,8%-át teszik ki 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek ágazatára is. A fogyasztókra nézve súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek, mégpedig a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség, de más veszélyforrások miatt is.
A hamisított termékekkel kapcsolatos aggodalom a Covid19-világjárvány alatt tovább erősödött. A hamisított gyógyszerek, például hamisított antibiotikumok és fájdalomcsillapítók, újabban pedig az egyéb hamisított orvostechnikai eszközök, például a hamisított személyi védőfelszerelések és arcmaszkok elterjedése felhívta a figyelmet erre a jelenségre, mivel az elkövetők kihasználják az emberek újonnan megjelenő kezelésekkel és oltásokkal kapcsolatos bizonytalanságát.
A hamisítványok az egészségügyi és biztonsági kockázatok mellett gyakran a biztonsági szabályok megsértéséhez és pénzügyi veszteséghez is vezetnek.
A digitális kalóztevékenység ugyancsak jövedelmező piac a jogsértők számára. Az IPTV – interneten keresztül elérhető televíziós tartalom – esetében jelentősek a veszteségek. Az illegális IPTV-szolgáltatók az EU-ban évente közel 1 milliárd eurós nyereségre tesznek szert a tartalomkészítők és a jogszerűen működő vállalkozások megkárosításával.
A szellemi tulajdont érintő bűncselekmény szervezett bűnözői csoportok részvételével folyó, nyereséges tevékenység, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy kapcsolat van a hamisítás és a kalóztevékenység, valamint más bűncselekmények, például a kábítószer- és emberkereskedelem, a kiberbűnözés vagy a csalás között.
"A szellemi tulajdon Európa legértékesebb eszközei közé tartozik, és a társadalmi és gazdasági helyreállítás egyik meghatározó eleme, különösen a kisvállalkozások számára. A Covid19-világjárvány felnagyította a szellemi tulajdont érintő bűncselekmények problémáját, mivel megemelkedett a polgárok egészségére és biztonságára további veszélyt jelentő hamis gyógyszerek és egészségügyi termékek száma. Ez a régóta fennálló probléma, amely a más típusú illegális tevékenységekkel való összefonódása miatt erőteljes, összehangolt fellépést igényel, a közelmúltban ismét a szervezett bűnözés elleni küzdelem tíz legfontosabb uniós prioritásának egyike lett" - nyilatkozta az EUIPO ügyvezető igazgatója, Christian Archambeau.
A KKV-K ÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK MEGSÉRTÉSE
A hamisítás nemcsak a fogyasztókat érinti, hanem jelentős kárt is okoz az uniós gazdaságnak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k). Az EUIPO által kiadott szellemi tulajdonnal kapcsolatos kkv-eredménytábla szerint Európában a vállalkozások egynegyede szenvedett el szellemi tulajdont érintő jogsértést, míg ez az arány Magyarországon 33,3% volt.
A szellemitulajdon-jogokkal, például védjegyekkel vagy szabadalmakkal rendelkező vállalatok a jogaik megsértéséből eredően a forgalmuk csökkenéséről (33%), a jó hírnevük megsértéséről (27%) és a kompetitív előnyük elvesztéséről (15%) számoltak be.
Ma az EU-ban működő összes kkv kevesebb mint 9%-a rendelkezik lajstromozott szellemitulajdon-joggal. Azok számára viszont, akik rendelkeznek vele, a szellemi tulajdon nagy előny: a szellemitulajdon-jogokkal, például szabadalmakkal, formatervezési mintákkal vagy védjegyekkel rendelkező kkv-k egy munkavállalóra jutó bevétele 68%-kal magasabb az ilyenekkel nem rendelkező cégekénél, a munkavállalóik pedig magasabb bért kapnak.
Az EUIPO – annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szellemi tulajdon értékére, és segítse a kkv-kat a piaci versenyképességük elérésében – az Európai Bizottsággal és a tagállami szellemi tulajdoni hivatalokkal együttműködésben elindította az Ideas Powered for Business programot, amelynek része egy 20 millió eurós kkv-alap. Ez a kezdeményezés egyszerre nyújt támogatást a szellemi tulajdont felmérő szolgáltatásokhoz és 50%-os kedvezményt a nemzeti, regionális vagy uniós védjegyek és formatervezési minták bejelentési díjából, valamint kkv-k ezreit segíti abban, hogy ezekben a nehéz időkben a szellemi tulajdonra vonatkozó stratégiát alakíthassanak ki.