A pénzügyi és kereskedelmi piacokon, de akár a közszolgáltatásoknál is felértékelõdik a fogyasztóvédelem, s ebben kitüntetett szerepe van a békéltetõ testületek tevékenységének is – mondta el Szatmáry Kristóf országgyûlési képviselõ, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, a BKIK mellett mûködõ Budapesti Békéltetõ Testület és a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltetõ Testületének „Fogyasztóvédelem és békéltetés” címmel ma tartott budapesti konferenciáján.
„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozott fogyasztóvédelmi tevékenységét jelzi, hogy az idén lezárt 265 vizsgálata során bõ 2 milliárd forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, amellyel szinte megegyezett a 2014-ben eddig kirótt piacfelügyeleti bírságok összege is” – mondta el Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.
A jegybanki bírságolás azonban nem cél, csak eszköz a proaktív, ügyfélbarát fogyasztóvédelem megvalósítására. Ezt az egyedi jogsérelmek orvoslása mellett a fogyasztóvédelmi probléma átfogó, rendszerszintû kezelésével, a pénzügyi piaci szereplõk közt – partneri együttmûködés révén is – meghonosítandó „fair szolgáltatói” szemlélettel, a jegybank termékszintû felügyelésével és a kockázatok idõbeni feltárásával, illetve a fogyasztók hatékony tájékoztatásával, a pénzügyi tudatosság erõsítésével kívánja elérni az MNB.
Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke elõadásában a bírósági szervezetrendszer és a békéltetõ testületek erõsödõ együttmûködésének fontosságát hangsúlyozta.
„Immár 15 éve dolgozunk azért, hogy a fogyasztók megismerjék Testületünket és bizalommal forduljanak hozzánk. A fogyasztók pozitív visszajelzései pedig arra motiválnak minket, hogy tovább járjuk ezt az utat. A fogyasztók bizalmát megszerezni és megtartani – ez a mi célunk.” – emelte ki Baranovszky György, a Budapesti Békéltetõ Testület elnöke.
Az elmúlt három évben közel 15 ezer fogyasztó, vállalkozás vette igénybe szolgáltatásainkat. Ingyenes fogyasztóvédelmi tanács, vagy egy vita eldöntése – a Testület mindkettõben segítséget nyújt. Célunk, hogy munkánkkal tehermentesítsük a bíróságokat is, segítsük a jogérvényesítést egyszerûen.
A fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a Testületre még nagyobb szerep hárul a jövõben, ugyanis az Európai Unióból már bárki fordulhat hozzánk segítségért, hogy rendezze határon átnyúló ügyét, ha online vásárolt. Ideértve azt is, ha magyar fogyasztónak van vitája egy uniós kereskedõvel – hangsúlyozta Baranovszky György.
„A Pénzügyi Békéltetõ Testület (PBT) – bírósági szerepkört is ellátva – eddigi feladatain túl a fogyasztói kölcsönszerzõdések elszámolásával kapcsolatos jogviták elsõdleges fóruma lesz a formálódó elszámolási törvény erre vonatkozó tervezett rendelkezése alapján” – nyomatékosította Kovács Erika, a PBT elnöke.
A PBT – amely 2011. július 1-i indulásától idén év közepéig közel 11 ezer fogyasztói kérelmet kezelt – a Parlament elõtt lévõ elszámolási törvénytervezet szerint a fogyasztók kérelme alapján a pénzügyi szolgáltató számítási hibája esetén a helyes elszámolást megállapíthatná és kötelezhetné a pénzügyi szolgáltatót annak végrehajtására. Szintén dönthetne a pénzügyi szolgáltató által elkésettnek minõsített panasz alapján a panaszkezelési eljárás lefolytatásáról, s kötelezhetné az intézményt arra is, hogy készítsen elszámolást az ügyfélnek, ha ezt a jogszabályi elõírás ellenére nem tette meg. A PBT ezen ügyekben egyezség hiányában hozott önálló döntései a törvény alapján a szolgáltatókat akkor is kötelezik, ha elõzetesen nem vetették alá magukat az eljárásnak – húzta alá Kovács Erika. A PBT emellett kezdeményezi a pénzügyi fogyasztó fogalmának kiterjesztését a magánszemélyek mellett egyes vállalkozásokra, és jogi személyekre is.