Egyre változékonyabb világban élünk, ami a vállalkozásokat sem kíméli. Alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó környezethez, és szembe kell nézniük az ezzel járó kockázatokkal, különben lemaradnak a versenyben – legyen akár szó a természeti katasztrófák okozta zavarokról, vagy a Szuezi-csatornán elakadt hajó miatt szétzilálódott ellátási láncokról.

Az Allianz idén 10. alkalommal készítette el Kockázati Barométerét, melynek keretében közel 3000 kockázatkezelési szakértőt kérdeztek meg a 10 legfontosabb üzleti kockázatról, amire a vezetőknek 2021-ben figyelniük kell.

A top 10 üzleti kockázat – „a Covid-19 trió”

Az üzletmenet megszakadása idén visszakerült a lista élére. Ez a kockázat a felmérés elmúlt évtizedében hétszer került az első helyre, ami azt mutatja, hogy már jóval a világjárvány kezdete előtt is foglalkoztatta az üzleti vezetőket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a világjárvány ne tette volna még inkább tudatossá ezt a kockázatot. Valójában a megkérdezett vállalatok 94%-a számolt be 2020-ban COVID-19-hez kapcsolódó ellátási lánc zavarról.

A járványkitörés – nem meglepően – 15 helyet előre törve, a második legjelentősebb üzleti kockázat lett. Még a vakcinák bevezetése ellenére is aggodalomra ad okot a vírus kontrollálhatatlan terjedése és új változatai.

A listán harmadik helyen áll a kiberincidens, mint üzleti kockázat. A globális kiberbűnözés már most is 1000 milliárd dollárral terheli a gazdaságot. Ráadásul a világjárvány okozta rohamos digitalizáció miatt a vállalkozások egyre inkább a kiberbűnözés áldozataivá válnak.

Egyéb társadalmi-gazdasági üzleti kockázatok

A fent említett három legfontosabb kockázat a "világjárvány triójának" tekinthető, mivel azok egymáshoz szorosan kapcsolódva hatnak az üzleti világra. A következő néhány jelentős üzleti kockázat azonban szintén nem áll messze tőlük.

A piaci környezet változásai csakúgy, mint a tavalyi évben, idén is a 4. helyet foglalják el a kockázati listán. Globálisan a GDP várhatóan 4,4%-kal fog emelkedni 2021-ben, szemben a 2020-as 4,5%-os zsugorodással. A gyors és sikeres oltási kampányok rövidtávon ugyanakkor akár 2 százalékponttal magasabb növekedést is eredményezhetnek. Hosszú távon azonban a világnak meg kell küzdenie a rekordösszegű, 277 000 milliárd dolláros adóssággal, ami potenciálisan befolyásolhatja ezeket a növekedési előrejelzéseket, nem beszélve a COVID okozta növekvő fizetésképtelenséggel.

Az olyan hagyományos kockázatok, mint a tűzesetek és robbanások különösen károsak a gyártás és az ipar számára. A 2020 augusztusi bejrúti robbanás például 15 milliárd dolláros kárt okozott.

Emellett számát, méretét és hosszát tekintve is világszerte megnövekedett a politikai kockázat és erőszak, főként polgári zavargások és tüntetések formájában. Az ilyen zavargásokat gyakran alábecsülik, de a biztosított károk milliárdos nagyságrendűek lehetnek.

A vállalkozásoknak tehát rengeteg kockázattal kell szembenézniük a természeti katasztrófáktól kezdve a makrogazdasági környezet változásain át a politikai instabilitásig.

Kérdés, hogy a pandémia utáni világban még inkább kihangsúlyozódnak majd ezek a globális üzleti kockázatok, vagy teljesen újak ütik majd fel a fejüket.