Vezetõ tisztségviselõi felelõsség: mivel mentheti ki magát a károkozó?
2014.10.09
Az új Ptk. egy szintre emeli a jogi személy és a vezetõ tisztségviselõ felelõsségét, amely szerint a vezetõ tisztségviselõk harmadik féllel szembeni felelõssége egyetemleges a társasággal. Ez alapvetõen azt jelenti, hogy amennyiben megállapíthatóvá válik, hogy a kárt a vezetõ tisztségviselõk okozták a harmadik félnek, a kárt szenvedettek nem csupán a társaság, hanem a vezetõ tisztségviselõk magánvagyona ellen is igényt érvényesíthetnek – olvasható a Mazars Jogi hírlevélben.

Ez a kártérítési felelõsség bármilyen jogellenes intézkedéssel okozott kár kapcsán felmerülhet, legyen szó akár a versenyjogi szabályok megszegése által a versenytársaknak vagy a fogyasztóknak, vagy a munkavédelmi szabályok által a munkavállalóknak okozott károkról. Sõt, akár az is elõfordulhat, hogy a társaság szerzõdéses partnerei a társaság szerzõdésszegése által okozott károk kapcsán is megpróbálják a vezetõ tisztségviselõk ellen is érvényesíteni az igényüket.

Ha a társaság vezetõ tisztségviselõje e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek szándékosan kárt okoz, a károsulttal szemben a társasággal egyetemlegesen felel.

A károkozás az új Ptk. szerint is a kártérítési felelõsség kimentési rendszerén alapul, azaz a károkozás kártérítési felelõsséget von maga után, hacsak a károkozó nem menti ki magát e felelõsség alól. Az új szabály szerint a felelõsség alóli kimentéshez az szükséges, hogy a károkozó bizonyítsa a következõket:

  • A szerzõdésszegést ellenõrzési körén kívül esõ körülmény okozta. Tekintve, hogy a vezetõ tisztségviselõ kötelessége alapvetõen az ügyvezetõi feladatok gondos ellátása, e kötelezettség megszegése esetén a vezetõ tisztségviselõ csak akkor mentesülhet a felelõsség alól, ha olyan körülmény következett be, amely õt megakadályozta kötelezettsége teljesítésében, feltéve, hogy ez a körülmény az ellenõrzési körén kívül esik.
  • A szerzõdésszegést okozó körülmény a szerzõdéskötés idõpontjában nem volt elõre látható. A szerzõdésszegésért való felelõsség megújult rendszere azon alapul, hogy a szerzõdéskötéskor kell gondosan figyelembe venni a vállalt kötelezettség teljesítésének feltételeit, és megszegésének következményeit, ekkor árazhatóak be a szerzõdésbõl fakadó kockázatok. Ebbõl következõen a vezetõ tisztségviselõ felelõssége is csak az általa a szerzõdéskötéskor ismerhetõ, illetve elõre látható körülményeken alapul.
  • Nem volt elvárható, hogy a szerzõdésszegést okozó körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Ekkor azt kell igazolja, a vezetõi tisztség elvállalásakor nem állt fenn az ok és nem is volt elõrelátható ennek az oknak a bekövetkezése. Nem azt kell bizonyítania, hogy a társaság jövõbeni helyzete, a megoldandó feladatok, vagy a kár tekintetében nem volt tõle elvárható, hogy azt elõre lássa. Kizárólag az a mérvadó, hogy tudja-e bizonyítani, hogy azt az okot, amely miatt nem tudott szerzõdésszerûen eljárni, nem láthatta elõre.