A pesszimisták nem kötnek magukra életbiztosítást
2014.10.09
A jövõre nézve mindenkinek más igényei és tervei vannak: van, akinek az elsõ lakás megvásárlása, vagy a gyerekek jövõjének biztosítása a fontos, mások arra tesznek félre, hogy felkészülhessenek a váratlan kiadásokra és legyen elég megtakarításuk nyugdíjas korukra. Az Allianz Hungária Zrt. megbízásából a GfK Hungária Kft. piackutató cég által végzett kutatásból sok minden kiderül az emberek megtakarítási céljairól és szokásairól.

A 25-65 év közötti, autóval és lakással rendelkezõ lakosok körében végzett kutatás szerint tízbõl 4 válaszadónak nincs megtakarítása, döntõen azért, mert minden jövedelmükre szükség van a megélhetéshez. A megtakarítók több, mint fele rendszeresen is félre tud tenni, de minden harmadik megtakarító csak alkalmanként képes erre. Az 55-65 évesekre és az egy fõs háztartásokra nagyobb arányban jellemzõ, hogy nehezebben tesznek félre, és csak korábbi megtakarításokkal rendelkeznek.

A megtakarítás képzésének legfõbb célja a váratlan kiadásokra, a nyugdíjas évekre való felkészülés, de ez korcsoportonként, élethelyzetenként és személyiségtípusonként eltérõ képet mutathat. A 25-34 éves korcsoport leginkább az esküvõre, nászútra, családalapításra, a 35-45 évesek a gyermekeik jövõjére, iskoláztatására, a 45 feletti korcsoport pedig elsõsorban a nyugdíjas korára takarékoskodik. A pezsgõ társasági életet élõk 80 százaléka utazásra, üdülésre gyûjti a pénzét, de ugyanez a motiváció jelenik meg a legtöbb kockázatvállaló kedvû válaszadónál is.

A legnépszerûbb megtakarítási formák a betétek, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár, de úgy tûnik, még mindig sokan tartják befõttes üvegben vagy a párnájuk alatt tartalékaikat, hiszen a kutatás alapján a készpénz a negyedik legnépszerûbb megtakarítási mód. Bár azt gondolhatnánk, hogy azok, akik szerint az életüket Murphy törvényei irányítják, az átlagnál nagyobb biztonságban akarják tudni jövõjüket, a felmérés eredményei alapján a rendkívül pesszimisták csupán 23 százaléka, míg a nagyon optimisták 80 százaléka rendelkezik megtakarításokkal.

Az egyik fõ probléma, hogy az emberek nagy része csak úgy látja értelmét a takarékoskodásnak, ha rendszeresen és jelentõs összeget tud félretenni, éppen ezért alkalmanként és kisebb összegekkel ezt nem kezdi meg. Jó példa erre egy korábbi, Allianz és GfK által közösen végzett, öngondoskodási hajlandóságot vizsgáló kutatás. A válaszadók véleménye szerint 53 ezer forint havi megtakarításra van ahhoz szükségük, hogy idõskorukban megfelelõ színvonalon élhessenek. Az Allianz számításai szerint azonban az Allianz Életprogramokkal, már egy havi 25 ezer forintos induló befizetéssel és 65 éves nyugdíjkorhatárral számolva a 30 éves korban kezdett megtakarítás jelenértékén havi 68 ezer forintos életjáradékot eredményez, azaz ennyivel tudja kiegészíteni nyugdíját, ami jelentõs kiegészítést jelenthet nyugdíjas éveinkben.

„A kutatásunk szerint a befektetési alapú életbiztosítás az egyik legnépszerûbb megtakarítási termék, ami elsõsorban annak köszönhetõ, hogy a megtakarítás mellett biztosítási védelmet is nyújt, ami szintén fontos a nem várt eseményekre való felkészülés miatt. A felmérés azonban azt is megmutatta, hogy az emberek jelentõs része nem, vagy csak alkalmanként képes félretenni pénzt. Az újonnan indított Allianz Gondoskodás programmal már lehetõség van arra, hogy a biztosítási védelmet olyan megtakarítási számlával kombináljuk, ami eseti befizetéseket tesz lehetõvé, így azoknak is kedvez, akik rendszeresen nem, de alkalmanként tudnak takarékoskodni” – mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.