Kevesen használják még itthon az internethez kapcsolódó okostárgyakat
2021.07.02

Magyarországon egyelőre még nem terjedt el széles körben az internethez kapcsolódó okostárgyak használata (Internet of Things) – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből.

2020-ban a hazai háztartások 88%-a rendelkezett már internet-hozzáféréssel, így tovább közeledtünk az uniós átlaghoz. A webre magáncélból csatlakozó 16–74 éves lakosság 85%-a három hónapon belül internetezett, a 65–74 évesek 44%-a már naponta használta az online teret magáncélból.

A háztartások infokommunikációseszköz-használata, 2020

2020-ban a hazai internetezők 15%-a használt okosórát vagy egyéb digitális eszközt, mellyel nyomon követte főbb élettani mutatóit, akár sportolás közben is. Az okosórát használók több mint fele (53%) az okoseszköze által gyűjtött egészségügyi vagy élettani adatait letöltötte vagy automatikusan átküldte a számítógépére, illetve az általa használt alkalmazásba.

A lakosság körében 2020-ban került első alkalommal felmérésre az internethez kapcsolódó tárgyak magáncélú használata. Az internethez kapcsolódó eszközök vagy rendszerek a használat során egymással összekapcsolhatók, így már olyan fejlett szolgáltatásokat képesek biztosítani a felhasználók számára, mint például az eszközök távirányítása, a beállítások módosítása, utasítások megadása a végrehajtandó feladatokhoz, visszajelzés fogadása az eszközről stb. (internethez kapcsolódó okoskészülékek). Magyarországon az internethez kapcsolódó otthoni riasztóberendezéseket, füstérzékelőket, biztonsági kamerákat, ajtózárakat vagy más, internethez csatlakozó otthoni biztonsági megoldásokat a 16–74 éves lakosság 6%-a vette igénybe.

2020-ban a felmérésben részt vevő 16–74 éves lakosság 3%-a nem tudta, hogy léteznek az internettel összekapcsolható eszközök, 62%-uk jelezte, hogy eddig nem volt szüksége arra, hogy ilyen típusú tárgyakat használjon, és 5% volt azok aránya, akik szerint magasak a felmerülő költségek.

A lakosság magáncélú használatában az internethez kapcsolódó televíziókészülékek használata egyelőre szélesebb körben terjedt el, mint az egyéb, a tárgyak internetét használó eszközök. 2020-ban az EU-tagállamok lakosságának átlagosan 43%-a, míg a hazai lakosság 38%-a vett igénybe erre a szolgáltatásra alkalmas eszközt.