Az államtitkár elmondta, az alapellátás fontos részét fogja képezni a foglalkozás-, illetve az iskola-egészségügyi ellátás, összességében pedig fenntartható, a népegészségügyi célokat támogató ellátórendszer kialakítását tervezik. Arra a kérdésre, hogy az alapellátás, illetve a háziorvosi ellátás mennyivel több finanszírozást kap, Zombor Gábor azt felelte, a jövõ évi költségvetés tervezése folyamatban van, végleges számok még nincsenek, azonban annyit hozzátett: "az ágazat erre plusz forrásokat irányoz elõ."

Az egészségügyért felelõs államtitkár úgy fogalmazott, jelentõs személetbeli, strukturális és finanszírozási átalakítás várható, amelyben kifejezetten motiválni szeretnék a háziorvosokat abban, hogy aktívabban vegyenek részt a definitív ellátásban. Zombor Gábor a változásokról annyit elárult, hogy a jelenleg az E-alapon belül az egyes ellátási módokat finanszírozó kasszák átjárhatóak lesznek, továbbá azt szorgalmazza, hogy a háziorvosoknál egységes foglalkoztatási, szerzõdtetési feltételek legyenek.

Paller Judit megbízott országos tisztifõorvos bejelentette, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) programot indított a szûrõvizsgálatok megújítására, amelyre egymilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. A program két részbõl áll; a következõ hónapokban az erre felkészített védõnõk országszerte majdnem ezer kistelepülésen végeznek méhnyakszûréseket, Csongrád megyében pedig 13 ezer ember vehet részt ingyenes vastagbélszûrésen.

A szakember a méhnyakszûrési program kapcsán kiemelte, hogy az eddig pilot programként indult védõnõk által elvégezhetõ vizsgálat idén júliusban vált országossá, a lényege, hogy azokon a településeken, ahol a lakosságszám nem éri el az ötezret, a védõnõ is levehesse a szükséges kenetet a vizsgálathoz. A programba 2400 védõnõ jelentkezett és majdnem háromszáz szülész-nõgyógyász szakorvos pedig azt vállalta, hogy a gyakorlati képzést nyújtja. A projekt a méhnyakszûréshez nemcsak a képzést, hanem a szükséges infrastruktúrát (szûrési, kenetvételi csomag, vizsgálószék, stb.) is biztosítja. A program indulása óta 17 ezer nõvel vették fel a kapcsolatot és több mint négyezer szûrést végeztek el.

Koiss Róbert, a program szakmai vezetõje elmondta, Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás igen magas összehasonlítva a többi uniós országéval; évente nagyjából négyszázan halnak bele ebbe a betegségbe Magyarországon. Emlékeztetett, a védõnõi méhnyakszûrés mintaprogramja 2009-ben indult, és a megszerzett kedvezõ tapasztalatok miatt terjesztették országossá. A vastagbélszûrésrõl a szakorvos elmondta, a program idén júliusban indult és 2015 májusáig tart, célja pedig elsõsorban olyan szervezési és szûrési modell kipróbálása, amely megvizsgálja, hogyan lehet hatékonyan elérni, mozgósítani és szûrni az érintett lakosságot. A Csongrád megyében induló kísérleti programra 115 háziorvos jelentkezett, és az 50-70 év között lakosok fognak "behívót" kapni a szûrõvizsgálatra.