A Vöröskereszt és a Vörös Félhold szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (IFRC) jelentése szerint összesen 529 katasztrófát azonosítottak tavaly globálisan, beleértve a viharokat, árvizeket, valamint a hanyagság vagy szakmai hiba miatt bekövetkezõ baleseteket is. Ezek együttesen 119 milliárd eurós gazdasági kárt eredményeztek, amely az elmúlt 10 év legalacsonyabbika.

A legtöbben a Fülöp-szigeteken végigsöprõ tájfun miatt vesztették életüket, összesen mintegy 8000 ember, az Indiát érintõ, heves esõzések okozta árvizekben pedig közel 6100-an haltak meg.

A legsúlyosabb mûszaki baleset Ázsiában történt, tavaly áprilisban. Több mint 1100 ember halt meg, amikor egy textilgyár épülete összeomlott Bangladeshben. Ez a három katasztrófa okozta több mint felét az összes halálesetnek.

Komorak a kilátások

A halálos balesetek száma ugyan elmaradt tavaly az elmúlt évtized átlagától – amely közel 100 ezer fõt jelent – azonban az IFRC szerint a kilátások továbbra is meglehetõsen borúsak, hiszen az éghajlatváltozás miatt a természeti katasztrófák egyre gyakoribbakká válnak.

A súlyos katasztrófák ráadásul meglehetõsen véletlenszerûen oszlanak el a világban, így az egyes évek összehasonlításának nincs nagy jelentõsége az IFRC szerint.

Nem a katasztrófák jelentik a legfõbb problémát

A fejlõdõ országokban lezajló gyors gazdasági változás, a népesség növekedése és az urbanizáció miatt egyre több ember kerül veszélybe, miközben az üvegházhatású gázok okozta klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a szélsõséges idõjárási jelenségek.

Az IFRC szerint a kockázatcsökkentési tervek kidolgozása mellett a kormányoknak és segélyszervezeteknek nagyobb erõfeszítéseket kellene tenniük azért, hogy megértsék a veszélyes térségben élõk életét. A legtöbb ember ugyanis nem közvetlenül a katasztrófákban hal meg, hanem a mindennapi élet jelentette problémáktól szenved, legyen szó rossz idõjárásról, rossz táplálkozásról vagy rossz egészségi állapotról.